Kézikönyv a debreceni diákoknak

Aranybetűkkel ékesített márványos bőrkötésben öltött testet az a több mint egy évtizedes elképzelés, mely a debreceni diákhagyományok rejtelmeit tárja fel az olvasók számára. A szerző Horog Máté a 94. Ünnepi Könyvhéten mutatta be szombaton a Debreceni Diák dalos- és anekdotakönyvet, mely egyfajta hiányérzet nyomán született, ugyanis hiába volt jellemző a régmúltban a pezsgő diákélet, közös mulatozás és éneklés, ez mára megkopott. Azaz nem teljesen, ugyanis szintén a szerző kezdeményezése nyomán évek óta újraszerveződnek az úgynevezett symposionok, melyeken megelevenednek az egykori tradíciók, s közösen mulatozhatnak a diákok. Ezt a szokást szeretnék minél szélesebb körben népszerűsíteni a mai diákok körében is Debrecenben.

– 2010-ben fejeztem be az egyetemi alapszakot. Nem éreztem azt, hogy én igazán debreceni diák lettem volna, sok kortársam ezzel hasonlóan vélekedett. Véletlenül becsöppentem Miskolcon egy úgynevezett szakestélybe, ahol megismerkedhettem a selmeci diákhagyományokkal. Láttam, hogy a fiatalok együtt mulatnak, énekelnek olyan dalokat, amik őket közös nevezőre hozzák. 

Kicsit megkésett diákként elkezdtük a barátaimmal kutatni, 2015-ig tartott a gyűjtés időszaka, most pedig sikerült a Méliusz Juhász Péter könyvtár pályázatának köszönhetően kiadni ezt a könyvet – mondta Horog Máté, akivel a könyvbemutatón Győri János a Debreceni Református Kollégium, a Tiszántúli Református Egyházkerület (TTRE) Közgyűjtemények igazgatója beszélgetett. 

Elhangzott, a kötetet elsősorban a mai egyetemi diákságnak ajánlják, de mivel „ember könyvet, könyv embert választ”, bíznak benne, hogy eljut azokhoz, akikhez igazán szól. Horog Máté elmondta azt is, a most bemutatott alkotást egyfajta gyakorlati kézikönyvnek szánja, így a szép borító ellenére az sem baj, ha a lapok netán meggyűrődnek vagy éppen bor csöppen rájuk. 

VK