Örökségünk, kincseink

2023.01.19. 18:48

Töltött káposzta, Nagytemplom, kisbunda – bőven van mire büszkének lenni debreceniként

Tizedik születésnapját ünnepli a Debreceni Értéktár.

Forrás: Kiss Annamarie

Tudás és hit, értékőrzés és megújulás – 10 éves a Debreceni Értéktár címmel nyílt kiállítás csütörtökön délután a Új Városháza Galériában. A debreceni mentalitás meghatározó eleme évszázadokon át a hagyományőrzés, ugyanakkor a dinamikus fejlődés, a megújulás volt. A hagyományok, elődeink értékrendje, a felhalmozott tapasztalatok meghatározó szerepet játszanak abban, hogy jelen korunkban hogyan döntünk és milyen jövőt képzelünk el magunknak. Többek között ezért is fontos a Debreceni Értéktár – hangzott el az eseményen. Megtudtuk: a Helyi Értéktár feladata, hogy számba vegye egy adott közösségnek azon értékeit, teljesítményeit, melyek a múltból a mába vezető úton meghatározóvá váltak. Az évek során gyűjtött értékek száma mára több mint 130 darab.

Puskás István, Debrecen alpolgármestere (balról) és Mazsu János, a Debreceni Értéktár Bizottság elnöke
Forrás: Kiss Annamarie

Mazsu János, a Debreceni Értéktár Bizottság elnöke köszöntőjében elmondta: azzal a nem titkolt céllal alakult meg a Debreceni Értéktár Bizottság, hogy vegyük számba mindazokat az értékeket, hagyományokat, amelyeket Debrecen városában eleink ránk hagytak. – Már az indulásnál meghatározó volt, hogy a város legnagyobb közgyűjteményei jelezték együttműködési szándékukat, és azóta is szakértőjükön keresztül aktív részesei a biztosság munkájának – hangsúlyozta Mazsu János. Hozzátette: nem feltétlenül ragaszkodnak ahhoz, hogy csakis azok az utak, módszerek jók, amiket eleink jártak. Sokkal inkább fontos az, hogy azon értékek vezessenek bennünket, amelyek csillagként kijelölték az ő útjukat is.

– Az elmúlt tíz évben a közösségépítő tevékenység, a közösség önismeretének az erősítése, értékeink felmutatása, megtanulása és újratanítása mellett a legfontosabb törekvésünk az volt: miként lehet élővé tenni ezt az örökséget –  mondta.

Forrás: Kiss Annamarie

Közös feladatunk: az értékeink továbbörökítése

Puskás István alpolgármester beszédében rámutatott: a mostani kiállításon a debreceniségnek olyan tárgyakban megmutató elemei sorjáznak, amelyek segítenek abban, hogy egyfajta áttekintést kapjunk arról a szellemi és tárgyi örökségről, ami a debreceni identitás részét képezi. – A debreceniség ezekben az értékekben is megmutatkozik és él tovább. A Debreceni Értéktár azt a missziót vállalta fel: örökségünket összegyűjtse, megmutassa és ápolja. Mindannyiunk munkája és felelőssége, hogy az értékek ne menjenek feledésbe. Ha a jövőben szeretnénk a városunk közösségét, identitását megőrizni, akkor közös felelősségünk, hogy értékeinket ápoljuk és továbbörökítsük.

Mint elhangzott, a teljesség igénye nélkül a legelsők között került be a Debreceni Értéktárba a Nagytemplom, amely azóta méltán nemzeti emlékhely; a Nagyerdő, mely 1939-ben egyes számú sorszámmal került be a nemzet természetvédelmi területei közé. Ott van a Debreceni Református Kollégium, a Líciumfa, a Debreceni Egyetem, a Kossuth tér, a Déri Múzeum, az Alföldi Nyomda és nem utolsó sorban a Hortobágy, mely Debrecentől elválaszthatatlan.

A nemzeti kultúra kánonjait alakító debreceni alkotók közül bekerült Csokonai Vitéz Mihály, Szabó Lőrinc, Szabó Magda, Medgyessy Ferenc, Tóth Árpád, Fazekas Mihály, illetve a társaságok közül az Ady Társaság, a Csokonai Kör, és idevettük Méliusz Herbáriumát, valamint Déri György hagyatékát is, ami a Néprajzi Múzeuméval vetekedő gyűjteményét adta a városnak, és amelyet mind a mai napig nem sikerült teljes egészében bemutatni. Makoldi Sándor festőművész hagyományteremtő életművét, szellemi örökségét, de tárgyi hagyatékát is kötelessége Debrecennek megőrizni, akárcsak a Déri-hagyatékot.

A magyar kulturális örökség bemutatásában, népszerűsítésében kiemelkedő értékek a Debreceni Virágkarnevál, a Debreceni Nyári Egyetem, a Nemzetközi Betlehemes Találkozó, mely azóta az Unesco listájára került, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny és Folklórfesztivál, a debreceni fürdőkultúra, a debreceni kerámia, fazekasság, ötvösség, mézeskalácsosság, debreceni kézművesség, amelyen belül külön érték a debreceni kisbunda hímzése és a debreceni gyöngyös párta is. Debrecen gasztronómiai értékei, melyek bekerültek a helyi értéktárba: a debreceni páros kolbász, de legalább ennyire büszkék vagyunk a debreceni töltött káposztára és a méztermékekre is. 

NE

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában