Húsz év után most megújult a berettyóújfalui Bihari Múzeum

Múzeumpedagógiai foglalkozásoknak, rendhagyó történelemtan­óráknak is helyszíne lehet a Bihari Múzeum új tárlata. A kiállítás – az előzőhöz hasonlóan – „A táj és az ember. Herpálytól a faluvárosig” címet viseli. A 2017-ben elnyert „Nyeregre fel! Múltidéző túra a Berettyó mentén” című pályázatnak köszönhetően Bakonszeg és Zsáka települések mellett Berettyóújfalu is fejleszthette épített értékeit.

– Megújítottuk két évtized elteltével az állandó kiállításunkat, illetve magát a Kálvin tér 1. szám alatt álló épületet is korszerűsítettük. A beruházás eredményeként egyebek mellett akadálymentes módon, lift segítségével megközelíthetővé vált az épület emeleti része, ahol a Bihari Múzeum található. A főbejárat mellett információs pultot alakítottunk ki, amely pénztárként, ruhatárként és ajándékboltként is funkcionál – részletezte lapunk megkeresésére Török Péter múzeumvezető.

Kilenc tárlat egy helyen

Találkozott a projekt és a korszellem – így fogalmazott, amikor arról kérdeztük, hogy mennyire volt időszerű a megújulás. – A múzeumok egy állandó kiállításon hosszú ideig érdemi változtatást nem eszközölnek, éppen ezért húsz év elteltével már indokolt és aktuális volt a teljes átalakítás.

„Szerencsére olyan szakértőkkel dolgoztunk együtt, akik emelték a kiállítás fényét.”

A Hortobágyi Nemzeti Park Bihari-sík Tájvédelmi Körzet munkatársai segítették a munkánkat, Karácsony Sándor berettyóújfalui születésű természetfilm-rendező pedig kifejezetten nekünk készített kisfilmet, amely a tárlaton megtekinthető. Csaknem 70 szakember napi szintű munkájának gyümölcse mutatkozik meg itt most – sorolta Török Péter.

Mint elmondta, a felújítás során az épület kiosztását is újragondolták: egykori raktárakat nyitottak össze, termeket cseréltek meg. A kiállítást úgy rendezték, hogy egységet alkosson. – Az épület 1874–75-ben városházának épült, az egykori irodák helyén most kiállítóterek vannak. Az új állandó kiállítást a régihez képest két új elemmel bővítettük, amivel együttesen most már összesen kilenc egység várja a látogatókat – mondta.

Időutazás a Sárréten

Az állandó kiállítás nemcsak tematikájában, hanem külsejében is megváltozott, így a mai kornak megfelelő, modern környezet várja az érdeklődőket. Sok olyan gyűjteményt bemutat, ami eddig a raktárak mélyén várakozott, ilyen egyebek mellett az ásványkiállítás.

Lehetőség nyílt olyan korszakok bemutatására is, amelyek korábban nem kaptak jelentős szerepet.

A Sárréthez kapcsolódva a népi gyógynövények, a méhészet, az egykori vízi világ kérdéskörét is tanulmányozhatják a látogatók. Mindemellett egy kronologikus időutazáson Berettyóújfalu és környékének múltjába is elkalauzolnak a kiállítás megálmodói.

– Megidézzük a gepida pajzsdudort, ami a 19. század közepén került elő a településen. Ez sokáig a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának részét képezte. Sikerült egy másolatot készítenünk, amellyel érzékeltetni tudjuk, hogy nézhetett ki a pajzsdudor. Teret kap a derecskei uradalom, a herpályi Csonkatorony története, a 20. század vérzivataros időszakai, megemlékezünk az ’56-os hősökről és a település kiemelkedő személyeiről egyaránt. A kiállítás végpontja 1979, ennek az évnek a kezdetén nyilvánították Berettyóújfalut ismét várossá – részletezte.

A kiállítás interaktív, amely nem csupán informatikai eszközök beépítését jelenti, hanem érinthető, tapintható tárgyakat, eszközöket, amikkel kapcsolódhat a múzeum az oktatáshoz is, a múzeumpedagógiai foglalkozásokon keresztül. A kiállításhoz magyar, angol és román nyelvű online tárlatvezetőt is készítettek, amely a múzeum honlapján tekinthető meg.

BBI