velünk élő történelem

2021.06.11. 07:30

Már egykoron is pezsgett az élet a téglási kastélyban

Csokonai mindennapos vendég volt, de Kazinczy Ferenc is kedvelte ezt a szép helyszínt.

Festői környezete miatt esküvők kedvelt helyszíne a kastély | Fotó: Szele Zsuzsanna-archív

Hajdú-Bihar megye rendkívül sok építészeti kinccsel büszkélkedhet. Több száz éves templomokat, erődök maradványait és sokat látott rezidenciákat is találhatunk az alföldi tájakon barangolva. Megyénk legnagyobb és egyik leghíresebb kastélya kétségkívül a téglási Degenfeld-kastély. Az impozáns építmény históriája egybefonódik a falu és a birtokoscsalád történelmével is. Az eseménydús évtizedek felgöngyölítésében Tóth Pál idegenvezető volt segítségünkre.

Tóth Pál idegenvezető | Fotó: Matey István

Mint elmondta, Téglás élére több évszázadnyi „független” működés után 1799-ben helyeztek földesurat Bek Pál földmérő mérnök személyében. Neki köszönhető a város ma is látható, sakktáblarendszerű szerkezete, illetve ő kezdte meg 1800-ban a klasszicista stílusú kastély építését is. Bek Pál neve mégsem csak az általa építtetett rezidenciákról híresült el, ő követte el ugyanis a kor leghíresebb feleségrablását. – Történt, hogy a báró a tokaji vásáron szemet vetett Bárczay Bárczy Annára. A lány viszonozta az érdeklődést, azonban az őt kísérő édesanyja szóba sem állt a szerinte „jöttment” tokaji lelkész fiával. Bek Pál nem volt rest, az összes szálláshelyet lefoglalta a településen, így a gőgös édesanya szégyenszemre kénytelen volt bekéredzkedni az ifjú báró apjához.

„A szerelmes fiatalok az éj leple alatt hintóba ültek, majd Téglásra mentek, ahol a helybéli lelkész összeadta őket, a lakodalomnak pedig egészen a bécsi udvarig híre ment.”

Mire a felbőszült édesanya megérkezett, a lánya már bárónéként fogadta – osztotta meg a kevésbé ismert történetet Tóth Pál.

Festői környezete miatt esküvők kedvelt helyszíne a kastély | Fotó: Szele Zsuzsanna-archív

A kastélyban élénk társasági élet folyt, szinte mindennapos vendég volt Csokonai, de Kazinczy és Széchenyi István is többször tiszteletét tette.

Az épület könyvtára megelőzte korát, ezt Kazinczy is többször dicsérte, a rezidencia köré pedig olyan angolparkot telepített a Bek család, hogy a debreceni kollégium tanárai oda jártak ki botanikaórát tartani. – Nem kellett hozzá sok idő, hogy Kelet-Magyarország legérdekesebb kastélya legyen a téglási – hangsúlyozta a szakértő.

Naplóból maradt fenn

– Bek Pál lányát, 1838-ban vette feleségül a svájci származású Degenfeld-Schönburg Imre. A bőkezű após a szintén általa építtetett baktalórántházi kastéllyal ajándékozta meg az ifjú párt, s ők a nyarakat rendszerint Tégláson töltötték – mondta Tóth Pál. A házaspár egyik gyermeke, Berta 16 éves korától naplót vezetett, ami azért érdekes, mert a kis könyvecskék fennmaradtak, így sok korabeli történet maradt az utókorra az olykor magyar, máskor pedig német, francia és angol nyelven íródott bejegyzésekből. – Az igencsak művelt hölgy olyan levelezőpartnerekkel rendelkezett, mint Arany János – fűzte hozzá.

Bek Pál halála után Degenfeld-Schönburg Imre tulajdonába került a kastély, aki Szabolcs vármegye főispánjaként apósához hasonló aktivitással vett részt a korabeli közéletben. – Degenfeld Imre az elsők között csatlakozott Kossuth Lajoshoz. Felszabadította téglási és baktai jobbágyait is, és a szabadság zászlaja alá hívta őket. Erre a zászlóra esküdtek fel azok a szabolcsi nemzetőrök, akik Aulich tábornok második hadtestében eldöntötték a tápióbicskei csatát. Győzelmüket Than Mór is megfestette – fejtette tovább a történetet Tóth Pál. Mint elmondta, a híres zászlót 1861-ig rejtegették, de 1895 óta a nyíregyházi múzeumban látható. A szabadságharc után Degenfeld Imrét Haynau vérbírósága halálra ítélte, ám a svájci rokonok révén kegyelmet kapott, így a kiegyezés után haláláig Szabolcs-Szatmár megye főispánja maradt.

Nemrégiben felújították az épületet | Fotó: Szele Zsuzsanna-archív

A következő nemzedék is öregbítette a kastély és a család hírnevét. A naplóíró Berta 1868-ban ment férjhez báró Podmaniczky Gézához, aki annak a Podmaniczky családnak volt a sarja, amelyik a Magyar Nemzeti Színház első intendáns jótevőjét is adta. A világháború után azonban megfosztották vagyonától a nemesi famíliát, ezután egy ideig Romániában éltek, majd Németországban teremtettek új egzisztenciát.

A 20. század viharai a kastélyt sem kímélték, évtizedeken keresztül nevelőotthonként működött, majd később többször is tulajdonost cserélt, miközben jelentősen romlott az állaga. Pár éve nagyszabású felújításon esett át, azóta rendezvények, konferenciák és esküvők közkedvelt helyszíne.

Debreczeni-Kondás Eszter

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában