A függetlenségi nyilatkozat évfordulóján emlékeztek Debrecenben

A magyar függetlenségi nyilatkozat kikiáltásának 172. évfordulójáról ünnepélyesen emlékezett meg hétfőn a Debreceni Kossuth Társaság, a Szent József Gimnáziummal közösen megkoszorúzta Bémer püspök emléktábláját az intézmény aulájában, szűk körben.

– 1848 márciusában a nemzetközi és a belső forradalmi helyzet hatására a Habsburg-abszolutizmus helyzete meggyengült. A magyar kormány programjának a rend és a béke volt az alapgondolata, de az udvar nem törődött bele hatalmának korlátozásába. Az áprilisi törvényeket V. Ferdinánd ünnepélyesen aláírta, de ennek ellenére több ízben történt, hogy a zsarnok rendszer, a nyílt erőszak vagy a bűnös ármánykodás útján lázított a magyar nemzet ellen. Támadást intéznek Galícia és Stíria felől Magyarország ellen. A magyar nemzet önfenntartása végett fegyveres harchoz volt kénytelen nyúlni – fogalmazott a Naplónak Jóga László, a Debreceni Kossuth Társaság elnöke. Hozzátette: 1848. december 2-án lemondatták a gyengekezű V. Ferdinándot, lemondott az örökösödési jogáról Ferenc Károly, és az ifjú, 19 éves Ferenc József lett koronázatlanul Magyarország királya és Ausztria császára. A háborús helyzet miatt az udvar Olmützbe költözött. Az új császár 1849. március 4-én manifesztumot bocsátott ki Magyarország ellen.

– Magyarországot lázadónak nevezte, törölte a független nemzetek sorából, és az ausztriai császárság tartományai közé süllyesztette. A Szent Korona országait öt részre osztotta: Erdély, Horvátország, Szlovénia, Fiume és a tengerpart. Magyarország területéből a rác rablók számára vajdaságot akart kiszakítani, az egész országot törvényes függetlenségétől megfosztva a birodalomba beolvasztotta. Magyarországot felkészületlenül és váratlanul érte ez a támadás. Kossuth ebben a helyzetben fogalmazta meg a függetlenségi nyilatkozatot, és kimondta a Habsburg- és Lotaringiai-ház trónfosztását, a 300 éves bűnüket: ezeréves alkotmányunk eltörlése miatt. Ezért igazságos és jogos az 1848–49-es szabadságharc – hangsúlyozta Jóga László.

HBN

A függetlenségi nyilatkozat kimondja

– területi egységünk és önálló függetlenségünk, az európai státuszunk sérthetetlenségét

– a koronázási eskü megszegése miatt minden cím használatától megfosztjuk a Habsburg- és Lotaringiai-házat

– Magyarország minden néppel – akikkel együtt éltünk egy nemzet alatt – továbbra is jó szomszédi kapcsolatban akar élni

– Kossuth az ország kormányrendszerét későbbi időpontban a nemzetgyűlés egyhangú döntése alapján fogja meghozni

A függetlenségi nyilatkozat 172. évfordulója alkalmából emlékezzünk azokra, akik azt aláírták, és ezért hősi halált haltak, valamint emlékezzünk a névtelen szenvedőkre is!

– Báró Perényi Zsigmondot, a Felsőren­di Ház elnökét és Szacsvay Imre jegyzőt kivégezték.

– Almásy Pál illegalitásba vonult, halálra ítélték, ám csak jelképesen végezték ki, később kegyelmet kapott.

– Csernus Menyhért miniszteri tanácsost kivégezték.

Az egyházi méltóságok részéről Báró Bémer László püspököt, aki a szószékről támogatta Kossuthot, először halálra ítélték, majd húsz év várfogságra változtatták az ítéletet. Később amnesztiával szabadult.