Hagyományaink megőrzésén munkálkodva: nemes feladata van a Debreceni Értéktár Bizottságnak

Kedves Olvasóinknak mi jut először eszükbe, ha Debrecen értékeire gondolnak? A Nagytemplom épülete, netán az ízes debreceni páros? A virágkarnevál vagy a mézeskalács, esetleg Szabó Magda? Talán ezek a legismertebb kincsek, ha a cívisvárosra gondolunk. Mindez azonban csak ízelítő abból a széles és színes repertoárból, amit városunk felvonultat. Ahhoz, hogy kicsit közelebbről is megismerhessük büszkeségeinket, Mazsu Jánoshoz, a Debreceni Értéktár Bizottság elnökéhez fordultunk.

– A bizottságunk a 2012-ben hozott hungarikumtörvény alapján alakult meg, azonban már volt előzménye Debrecenben az érték- és hagyományőrzésnek. Az európai uniós belépésünk időszakában megkértük a debrecenieket, hogy jelöljék meg, mit tartanak olyan értékeknek, melyek nemcsak hazai, de akár nemzetközi szinten is gazdagítják közösségeinket. Javaslatokat tettek, melyekből az derült ki, hogy a debreceni gondolkodás egyik legfontosabb sajátossága a duális jelleg, annak ellenére, hogy nyakas cíviseknek nevezik őket. A cívis tradicionális mentalitással kapcsolatban tehát elmondható, hogy van egyfajta hagyományőrzés, valamint a hagyományok alapján megújulásra törekvés is – mondta a Naplónak Mazsu János, hozzátéve, nem új keletű dologról van szó, hiszen Debrecenben már több száz éve is így gondolkodtak a polgárok.

Szakértők döntenek

A Debreceni Értéktár Bizottság sokrétű munkája mögött kulturális és tudományos intézményrendszerek állnak, melyek garanciát nyújtanak a hitelességre. Javaslatokat fogadnak a helyi értékeinket illetően, illetve a tagok is kutatják ezeket a legkülönbözőbb területeken. Arról, hogy mi kerül be a listába, szakértők véleménye dönt.

A kiemelkedő értékek között szerepel többek között a már említett Nagytemplomon és debreceni páros kolbászon (utóbbi hungarikum) kívül a Debreceni Egyetem is, a híres Debreceni Virágkarnevál, valamint Tóth Árpád, Fazekas Mihály és Szabó Magda életműve is. Továbbá számos mesterség portékái, mint például a debreceni kisködmön és cifraszűr, és a listán szerepel a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, a Nagyerdő, az Aranybika Szálló és a csikóbőrös kulacs is – mindez a teljesség igénye nélkül, Debrecen értékeit ugyanis hosszan-hosszan lehetne még sorolni.

Sőt, olyan is akad közöttük, mely akár későbbi tradíciók alapjául szolgálhat. Ilyenek például a csilipaprika-­termékek, melyek amerikai világbajnokságokon rendre dobogós helyezéseket értek el. A sokak által kedvelt ütőfás debreceni mézeskalács pedig akár hungarikummá is válhat, erre a minősítésre az értéktár tagjai tesznek javaslatot. – Ez egy olyan egészséges élelmiszertermék, mely egyúttal szimbolikus jelképpé is tudott válni a maga motívumkincsével és jelképrendszerével. Több javaslatunk is van hungarikumra, például a kálvinista Róma kifejezés is kiemelt értékünk lehet – mondta Mazsu János, kifejtve: a reformációnak, a kollégiumnak, könyvtárnak, a Nagytemplomnak mind-mind olyan jelentősége van, melyek nemcsak a debreceniséget határozzák meg, hanem túlmutatnak a városhatárainkon, a nemzeti identitás alapvető elemei.

Hit-, tudásbázis és cívis öntudat

Mazsu Jánostól azt is megtudtuk, hogy a debrecenieknek rendkívül erős a hite, mely részben afféle küldetéstudat is. Ezért meghatározó itt például a reformáció jelentősége, vagy az, hogy a város egyfajta hidat képez a határainkon túli és mai országunk települései között. – A versenyképes tudásra való törekvés szintén nagyon fontos, amit a kollégium megalapítása, majd a fél országra kiterjedt kisis­kolarendszer (partikulák) támaszt alá – mondta. Nem alap nélkül beszélhetünk tehát „debreceni műveltségről” is. Habár Debrecenben a „belső” városban a cívisek 1865-ig zárt kapuk mögött éltek, mégis nyitottság jellemezte a közösséget. Védték saját magukat és egymást, de az üzleti, kulturális kapcsolatokra mindig rendkívül nyitottak voltak. Mindezt jól szemléltetik a debreceni nagyvásárok is, melyek a 18. század utolsó harmadától váltak híressé és jelentőssé. Ezeken az állatokon kívül kézműves portékák is felsorakoztak, mindig szem előtt tartva a minőséget.

– Úgy hívták a nagyvásárt, hogy nagy szabadság, ugyanis ott a kiváltságok nem érvényesültek. A külső vásártéren több mint 600 sátor volt, négyszer rendeztek vásárt egy évben, amelyek egyenként 30–35 napig is tartottak. A település az üzleti élet központjává vált, a hagyományos mezőgazdasági termelés beágyazódott a távolsági kereskedelembe, ami a kalmárok városává tette Debrecent – ismertette a szakember. Mazsu János arról is beszélt, hogy Debrecen mindig is öntudatos, saját önrendelkezésére, műveltségére és gazdálkodására büszke város volt. Ez a fajta közösségi tartás, mentalitás születik újra és újra, mondhatni ezért szól a harang, s ez az értéktár igazi hivatása.

– Fontos, hogy az érték mérték is legyen: tudás, hit, minőség. A mi felelősségünk nem csupán saját magunkért van, hanem tágabb régiónkért, a partiumi településekért is, melyeknek néha sokkal kevesebb lehetőség adódik a mindennapokban. Ma is figyelünk polgártársainkra, ezért is vagyunk gondoskodó város. Felelősek vagyunk egymásért, ez egyfajta iránytűt is jelent: úgy kell élnünk, hogy ne éljük fel gyerekeink, unokáink jövőjét – hangsúlyozta. A jövő szempontjából pedig különösen fontos a zöldértékek megóvása is, mely a Debreceni Értéktár Bizottságnál is egyre inkább előtérbe kerül. A Nagyerdő, az erdőségek, a Hortobágy, valamint a vízgazdálkodás szerepe is felértékelődik, a környezetbarát gondolkodás és életmód egyre nagyobb teret nyer.

Vass Kata

Debrecenbe kéne menni, pulykakakast kéne venni

Bizonyára sokan ismerik azt a dalt, amelyik a címben foglaltak szerint kezdődik. Ám vajon milyen kötődése van a pulykának Debrecenhez? A pulykakakas soha nem volt a város címer­állata, annak ellenére, hogy ez a közismert gyermekdal mégis összeköti őket – derül ki a debreceniertektar.hu oldal cikkéből.

Mint írják, a történészek szerint ez az egykori debreceni nagyvásároknak köszönhető, de akadnak, akik úgy vélik, hogy itt mélyebb kapcsolatról van szó. Ezek szerint a hagyományos cívis mentalitás részét képezte a kevélység és az irigység is – az a két tulajdonság tehát, amellyel a pulykakakas természete leírható. A pulykakakas szimbóluma abszolút Debrecenhez köthető, úgymond védjegye. Eme állat értékként, a kultúra és a hagyományok elemeként jelentkezik a város életében, megtestesítve a cívis virtust, magatartást és a rétegspecifikus jellemzőket.

Hogyan tehetnek akár önök is javaslatokat?

A város közigazgatási területén fellelhető, illetve az itt létrehozott helyi érték felvételét a Debreceni Értéktárba bárki írásban kezdeményezheti a debreceniertektar.hu oldalon található adatlap kitöltésével és visszaküldésével. A bizottság a beérkezett javaslatok értékelését követően dönt az Értéktárba történő felvételről vagy elutasításáról. A település helyi jelentőséget meghaladó értékei a megyei értéktárakba, majd a Magyar Értéktárba juthatnak el.

A Magyar Értéktárban nyilvántartott országos vagy nemzetközi jelentőségű, a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményének számító nemzeti értékekből a Hungarikum Bizottság választja ki a hungarikumokat, melyek a Hungarikumok Gyűjteményébe kerülnek.

Borítókép: a mézeskalács az egyik legnépszerűbb vásárfia, aminek mindenki örül