Luca székéről még a boszorkányokat is látni

Bár napjainkban egyre kevésbé vannak jelen a különböző népszokások, azért a december 13-ra eső Luca-napról a legtöbb embernek ma is eszébe jut egy-két tradíció. Érdekes, kettős hagyományok köthetők ehhez a naphoz, mert egyrészt keresztény eredetű, másrészt az ősi magyar mondavilágból eredő babonák is övezik. Keresztény hátterét a vértanúhalált halt Szent Luciának köszönheti az ünnep.

– A legenda szerint Lucia Jézus menyasszonya volt, ezért házasságszerző szentnek tartották. Ezen a napon a lányok meggy­faágat vágtak, amit vízbe tettek. Ha kizöldült, akkor az illető a következő évben férjhez ment. A Lucia név a latin lux, azaz fényesség szóból ered. A fénnyel való kapcsolat miatt már a középkorban is a szemfájósok védőszentjének tekintették Szent Luciát. Az sem véletlen, hogy az egyház december 13-át választotta a szent ünnepének, ugyanis a ma ismert Gergely-naptár bevezetése előtt ez volt az év legrövidebb napja, a téli napfordulónak, vagyis a világosság születésének kezdete – tudta meg a Napló Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztőtől.

A keresztény eredettel szemben az ősi magyar hiedelemvilágban Luca asszony egy boszorkány volt, emiatt a korábbi évszázadokban ritkán is adták a Luca nevet a lánygyermekeknek. A babona szerint ezen a napon tilos volt a lányoknak és asszonyoknak dolgozniuk. Aki ezt mégis megtette, az súlyosan megbűnhődött – tette hozzá a szakértő.

Számos szokás kapcsolódik ehhez a naphoz.

„A Luca-napi hagyományok nem értelmezhetők a karácsonyi ünnepkör nélkül. A leghíresebb bizonyára a Luca székének faragása. Ezt Luca napján kezdték el készíteni többféle fából, de csak karácsonyra készülhetett el. A hagyomány szerint szentestén éjfélkor ráállva tulajdonosa megláthatta a boszorkányokat”

– nyilatkozta lapunknak Gyöngy Péter, a Motolla Egyesület elnöke. – Úgy tartották, Luca napja termékenységvarázsló erővel bír, így sok babona épült erre az alapra is. Egyik példája ennek a Luca-búza. Ezen a napon búzaszemeket kezdtek csíráztatni, amelyek karácsony tájára zöldültek ki. Ebből következtettek a következő évi termésre, valamint ezzel díszítették az ünnepi asztalt is karácsonykor. Népszerűek voltak még a Luca-napi énekek és a „kotyolás” is, amellyel szintén a bő termést és az állatok termékenységét próbálták elősegíteni – tette hozzá.

A Motolla Egyesület már több mint 20 éve foglalkozik hagyományőrzéssel. Sok programjuk van, ahol az érdeklődők akár ki is próbálhatják a különböző szokásokat. – Idén sajnos a legtöbb programunk elmaradt, és nem lesz ez máshogy a karácsonyi ünnepkörben sem, hiszen például egy regölést vagy kántálást nem nagyon lehet áthelyezni az online térbe. Remélhetőleg jövőre visszatérhetünk a rendes kerékvágásba – osztotta meg reményeit Gyöngy Péter.

Debreczeni-Kondás Eszter