Minél ritkább a bélyeg, annál értékesebb

„Egy gyűjteményt nehéz megítélni a mérete vagy mennyisége alapján. A tartalma, maga a bélyegek értéke és jelentősége sokkal beszédesebb lehet”

– nyilatkozta a Hajdú-bihari Naplónak Gáll Richárd, a Debreceni Bélyeggyűjtő Kör elnöke, akit már gyermekként magával ragadott ez a különös hobbi, így vált felnőttkorára komoly filatelistává. – Majdnem harminc éve vagyok bélyeg­gyűjtő, fő gyűjtési, kutatási és kiállítási területem a debreceni posta és filatélia története 1752-től. Ilyenformán azt mondhatom, hogy a városban az én gyűjteményem a legjelentősebb – avatott be Richárd, aki az elnöki stafétabotot két évvel ezelőtt dr. Dézsi Zoltántól örökölte meg, aki csaknem negyven évig vezette a helyi szervezetet, és kilencvennégy éves korára tekintettel már csak az adminisztrációban segít.

Az alkalmi bélyeg igazi kincs

– A bélyeg elsősorban a postai levélküldemények bérmentesítését szolgálja, hogy a címzettnek kézbesítéskor ne kelljen fizetni. Mai szóhasználattal élve, a feladó a bélyeggel fizeti ki a levél elszállítását és kézbesítését a címzettnek – fejtette ki a Magyar Posta a Naplónak. Arra is kitértek, a bélyeg lehet forgalmi, amely kifejezetten erre a célra készül, és lehet alkalmi, melyet elsősorban a gyűjtők számára bocsát ki a Magyar Posta, de persze mindkettő alkalmas levélfeladásra, és gyűjteni is bármelyiket lehet.

– Mint minden gyűjtés esetében, a bélyegeknél is annál értékesebb egy bélyeg, minél ritkább. Az alkalmi bélyegek sajátossága, hogy limitált példányszámban készülnek, nem utánnyomhatók, azaz csak a kibocsátáskori darabszám áll rendelkezésre – tudhattuk meg.

A Magyar Posta éves kibocsátási program szerint ad ki alkalmi bélyegeket, az éves tervet pedig a posta felügyeletét ellátó minisztérium hagyja jóvá.

Évente nagyjából huszonöt témában harminc-negyven bélyeg, blokk, kisív, elsődlegesen gyűjtői célú bélyeg jelenik meg.

– A kibocsátási programban mindig helyet kapnak jeles évfordulók, hazai és nemzetközi sport- és kulturális események is. Az éves tématerv összeállítása a beérkezett, illetve gyűjtött témák alapján a Témakijelölő Tanácsadó Bizottság közreműködésével, rögzített irányelvek szerint történik. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének szervezésében pedig bélyegkiállításokra is ellátogathatnak a gyűjtők és érdeklődők egyaránt.

– Idén szerettünk volna egy kiállítást a 95. évfordulónk alkalmából, azonban a jelenlegi vírushelyzet miatt ezt sajnos a következő évre kell halasztanunk, akkor már remélhetőleg sikerül – tette hozzá Gáll Richárd.

Izgalmas, komplex és komoly

– Úgy gondolom, a legösszetettebb, legszínesebb gyűjtési forma ez. Mondani szokás, hogy már önálló tudományos terület, mert rendkívül széles, szerteágazó, és a mai napig lehetőséget ad kutatásra, szakmai cikkek megírására. Magam is gyűjtöttem sok minden mást, de épp ez az összetettség, ez a komolyság az, ami magával ragadott, és valószínűleg ez a következő évtizedekben sem fog változni – részletezte a Naplónak Richárd. És bár bélyeget már korántsem olyan nagy divat gyűjteni, mint néhány évtizeddel ezelőtt, még mindig több ezren vannak az országban, akik ennek a szenvedélynek hódolnak. A debreceni körnek jelenleg negyven szervezett tagja van, de az elnök elmondása szerint körülbelül százötven főre tehető a városban élő gyűjtők száma, akik ilyen-olyan intenzitással, komolysággal gyűjtik a bélyeget, összejöveteleiket pedig a MÁV Járműjavítóban tartják.

– Egyesületünk egyébként csupán öt évvel fiatalabb, mint a most centenáriumot ünneplő Debreceni Postaigazgatóság – világított rá érdekességképp Richárd. Azt is elmondta, az igazgatóság alapításának századik évfordulójára a posta bélyeget bocsátott ki, rajta a debreceni postapalota ábrázolásával. Tisztelete jeléül a bélyeg­gyűjtő egyesület is készített egy levélzáró emlékbélyeget, amelyből természetesen a postaigazgatóságnak is ajándékozott. – Rendszeresen adunk ki emlékbélyegeket és emlékíveket különböző debreceni évfordulókra és eseményekre – tette hozzá bezárólag.

Berecz Dorina