De ki is lehetett az a kutyás Szabó?

Szinte nincs olyan régi épület Debrecen belvárosában, mely ne kötődne Szabó Magda életének egy-egy emlékezetes momentumához. Ezt hivatott bemutatni a Debreceni Református Kollégium Múzeumának és az írónő nevét viselő emlékháznak a közös kulturális sétája. A napokban Erdélyi Enikő múzeumpedagógus vezetésével tekinthettük meg hazánk egyik legnépszerűbb írójának múltidéző sétáját, melyhez a Napló is csatlakozott.

A belvárosi irodalmi körútra előzetesen regisztráló érdeklődők a Debreceni Református Kollégium előtt gyülekeztek, ez volt ugyanis az író életéhez az egyik legszorosabban kötődő helyszín. Erdélyi Enikő elsőként arról beszélt, miért született meg a Szabó Magda-emlékséta ötlete. – Ezzel a programmal arra vállalkoztunk, hogy megpróbáljuk Szabó Magda városát, „holtig hazáját” felfedezni, melyet ő nagyon szeretett, ám sosem nevezett nevén: mindig hazaként említette meg Debrecent.

Egy élet, hét állomás

A séta hét helyszínt érintett, mely az írónő életéhez kapcsolódik, s az egyes állomásokon idézetei, gondolatai hangzottak el különféle történetekkel. A séta azért indul a Református Kollégiumtól, mert a Szabó család több ágon is kötődik az intézményhez. Az apa, Szabó Elek itt végezte tanulmányait, és Szabó Magda már kislányként kötődött az épülethez. Apja rendszeresen magával vitte oda, hogy érezze a könyvek illatát, és együtt számolták az ódon lépcsőket is. – A család ezek között a falak között vészelte át a világháborús napokat, emellett Szabó Magda a kollégium tetőterében írta meg a Vörös tintát ebben a viszontagságos időszakban – tekintett vissza a szakember.

Utunk a Déri Múzeumhoz vezetett tovább, ahol megtudhattuk, miért is nevezték az ikonikus írót „kutyás Szabó”-nak. – Egy múzeumlátogatás alkalmával a dóczys lányoknak Munkácsy Ecce Homo!-ját kellett megfigyelniük, majd fogalmazást írni egy, a képen látható szereplőről. Szabó Magda felmérte az összes karaktert a festményen, ám egyik sem nyerte el tetszését, csak a képen található kutya, jobb híján őt választotta a fogalmazása tárgyának, mellyel – már sokadjára – magára haragította szigorú magyartanárnőjét.

A Szabó Magda-szobor előtt folytattuk az irodalmi múltidézést. – Mint az Ókútban olvashatjuk, amikor Szabó Magda vonattal érkezett Debrecenbe, Hajdúszoboszlót elhagyva már állva nézett ki az ablakon, érezve, hogy közeledik a „haza”, a Nagyállomásra érve pedig úgy fogalmaz: most kezdődik a varázslat.

„Debrecen felém fordítja három arcát, egyik hátratekint a múltba, a másik velem szembenéz, a harmadik pedig a jövőt figyeli. Mindhármat vállalom, de egyiket sem a kettő nélkül”

– idézett Erdélyi Enikő.

A lovasszobor-teszt

A városháza volt a következő megállónk, itt vezetőnk szintén Szabó-idézettel kezdte a visszaemlékezést. Elmondta, a városcímert ábrázoló festményen látható bárány szintén fontos emléke volt az írónak, ezt az Ókútból olvasott részlet támasztotta alá. Erdélyi Enikő emlékeztetett arra is, hogy Szabó Elek több mint harminc évig állt a város szolgálatában árvaszéki ülnökként, aki a mindennapokban szigorú ember volt, viszont munkaidő után otthon kínai maszkot öltött, mellyel Debrecen járókelőit riogatta.

A Szabó Magda Emlékházban látható az a hagyatéki tárgy is, mely többször is próbatétel elé állította a Szabó családhoz érkező látogatókat. Az írónő édesapjának nem mindennapi humoráról tanúskodik az a csúnyácska szobor, mely ha elnyerte a tetszését az odaérkező látogatónak, akkor ülőhellyel és kávéval kínálta a család, viszont ha nemtetszését fejezte ki a frissen érkezett vendég, Szabóék nem fogadták szeretettel.

Életre szóló kötődés kezdete

Néhány lépést tett meg a csoport, míg a szemközti oldalon, a Piac utca 39. szám alatt található Rickl-ház bejáratához érkezett. A városi sétáknak, melyeket az írónő egykor édesanyjával tett meg, elengedhetetlen állomása volt a ház vaskapuja és az azon található oroszlános kopogtató. A gazdag kereskedő Rickl család Szabó Magda felmenői közé tartozott, a 18. században költöztek Debrecenbe. Bolt a török császárhoz – ezen a néven ismerte a kor embere a kereskedést, és idegenvezetőnk beszámolójából megtudhattuk azt is, hogy a Rickl-­pecsenye nem más, mint a bundás kenyér.

Az eszmélés helye

Sétánk az író Szent Anna utca 22. szám alatt álló otthonához, a Svetits épületéhez vezetett tovább, melyet „az eszmélés helyének” nevezett. Erdélyi Enikő hangsúlyozta, ez a helyszín a gyermekkori eszmélés mellett az Ókút helyszíne is, és vele szemben a Szent Anna-székesegyházhoz ugyancsak sajátos emlékek kötötték Szabó Magdát. A húsvéti körmeneteket ugyanis katonazenekar is kísérte, ez a hangzavar rettegéssel töltötte el őt, így minden húsvét szorongással teli élmény volt a kis Magda számára.

A kezdet és a vég állomása

Végezetül a Szabó Magda Emlékházhoz sétáltunk, mely az író egykori iskolájának, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának területén található. Az emlékház és névadója történetéről ezentúl többet is megtudhatunk, ugyanis három hónap után újra kinyitotta kapuit a Debreceni Református Kollégium Múzeuma és a Szabó Magda Emlékház. A kiállítóhelyek a veszélyhelyzet visszavonásával június 22-től újra látogathatók.

SzD

Kapcsolódó cikkek:

Kézműves vásár, művészet, irodalom és zene vár a Dekult Utcákon