Siker, poénok, és ami mögötte van: sztorizgatás a Magyar vándor rendezőjével

A filmek szerelmesei a járvány időszakában sem maradnak élmény nélkül az Apolló mozi online vetítéseinek köszönhetően. Fejér Tamás igazgató legutóbb a Magyar vándor című magyar filmvígjáték lejátszását követően Herendi Gábor rendezővel beszélgetett. A diskurzust az érdeklődők az Apolló mozi Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján követhették nyomon.

Közönségfilmek

– A rendszerváltás óta készült magyar közönségsikert arató filmek zömét Herendi Gábor készítette. Filmjeit, mint például a 2004-ben készült Magyar vándort vagy a Valami Amerika mindhárom részét több százezren nézték már meg a hazai mozikban; ha valaki, akkor Herendi Gábor tudja, hogy kell becsalni a nézőket – vezette fel a beszélgetést Fejér Tamás, majd a rendezőt a járvány okozta helyzetről és a közönségsiker titkáról kérdezte.

– Ebben az időszakban, azt hiszem, úgy vagyok, mint mindenki más: bezárva, de jól. Kicsit utol is értem magam, mivel sok írói és olvasói elmaradásom volt, és ezeket tudtam pótolni. Szívfájdalmam viszont, hogy amikor beütött a járvány, több reklámfilmen is dolgoztunk, és az új helyzet miatt mindenki visszalépett. Az irodám zárva.

„Nyugodtabb életet élek, hiányzik a filmezés, de remélem, mihamarabb egyenesbe jövünk”

– mondta bizakodóan.

A sikert nem kell magyarázni

A Magyar vándor rendezője arról is vallott, hogy szerencsésnek érzi magát, mert olyan filmeket szeret csinálni, amiket a nézők szeretnek.

– Nem minden filmem ennyire nézőbarát, a 2007-es Lora című romantikus szerelmes filmem, amit a mai napig szeretek, például nem tudott ekkora nézőszámot produkálni. Nem szeretek mindig vígjátékot csinálni, jó néha elkalandozni más műfajok felé. A forgatókönyv­író Harmat Gábor agyát dicsérik a film poénjai és szerkezete, mindketten az abszurd humor és a Monty Python rajongói vagyunk. Mivel a Magyar vándornak van a legnagyobb fanklubja, és a tévé a mai napig játssza a filmet, a szakma egy részének véleménye ellenére remélem, hogy az idő engem igazolt, és nem a kritikusokat – jegyezte meg Herendi Gábor.

A rendezőt Fejér Tamás arról kérdezte, kultfilmmé emelkedett-e az elmúlt években a magyar történelmet bemutató egykori sikerfilm.

– Hogy azzá vált, vagy nem, nem tudom, de az biztos, hogy sokkal nagyobb sikert ért el, mint azt az elején gondoltam – válaszolt Herendi Gábor, aki több mint húsz alkalommal nézte meg a Magyar vándort a nézőkkel, ugyanis nagyon szeret közönségtalálkozókra járni.

– Azt tapasztalom ezeken a vetítéseken, hogy nem mindig ugyanazok a poénok a legütősebbek, a legerősebbek a különböző közönségek esetén. Ez fordítva is igaz: amikor nagy nevetésre számítottam, előfordult, hogy a nézőtér néma maradt egy poén hallatán – emlékezett vissza a bemutatók fontos pillanataira a rendező.

Szó szerint forró pillanatok

– Nem vontunk be szakértőt a forgatókönyvírás közben, de Harmat Gábor nagyon körültekintő volt, jól ismeri a magyar történelmet. A műfajából eredően ez egy könnyed, parodisztikus film, a hét vezér vándorlása ennek ellenére minden fontos történelmi epizódot érint – magyarázta a rendező, akitől a forgatás részleteiről is több kulisszatitkot tudhatott meg a beszélgetés online közönsége.

Herendi szerint a külső helyszínek nehézsége a forgatás során az volt, hogy az elképesztően forró nyári időszakban a valódi bőrből készült ruhák melegek és iszonyúan nehezek voltak, emellett a színészeknek a szőrből készült kiegészítőket is viselniük kellett, így folyamatosan estek le róluk a bajszok, szakállak.

– A sok apró, nehezítő körülmény miatt nehezen tudtunk előrehaladni. A hét vezér közül nem mindenki tudott lovagolni, de Magyar Gábor személyében találtunk egy olyan lótenyésztőt, aki Mongóliából hozatott és tenyésztett úgynevezett hucul lovakat, melyek valóban őshonosak voltak a honfoglalás idején, és mivel alacsonyak, nyugodtan lehet rajtuk lovagolni profizmus nélkül is. Három hónapig tartott a szereplők felkészülése a lovaglásra.

„Szabó Győző egy bulvárlap fotózásán viszont annyira meghajtotta a lovat, hogy begyulladt a patája, emiatt bizonyos jeleneteket a forgatás végére kellett hagynunk”

– árulta el a film rendezője.

Megható filmmel érkezik

Fejér Tamás a rendező legújabb mozijáról is érdeklődött.

– Szabó Győző önvallomása, a Toxikoma című könyv alapján készült el az új film. A Valami Amerika szereplői közül Szabó Győző volt az, akiben elsőre nagyon biztos voltam, de a Katona József Színház akkor igazgatója felhívott, és azt mondta, hogy csak akkor engedi el Győzőt, ha elmegy rehabilitációra, amit akkor már harmadik éve halogatott. Nagyon kétségbeestem, hiszen addigra már minden le volt szervezve. Pszichiátere Csernus Imre volt, akit megkérdeztem, összejöhet-e a forgatás. Az orvos biztatott, hogy ezzel az életét mentem meg, ezért a forgatás minden reggelén én adtam az orvosságot Győző szájába. A Toxikoma a Győző és Csernus egymásnak feszüléséről szól, két iszonyú erős egó harcából egy szép barátság kerekedik ki. Molnár Áron játssza a fiatal Szabó Győzőt, Csernus dokit pedig Bányai Kelemen Barna. A nézők ezúttal egy megható filmre számíthatnak – mutatott rá végezetül Herendi Gábor.

SZD