Akinek nem parancsolt álljt még a sír szava sem

A Magyar Filmszüret Debrecen egyik legjelentősebb filmes eseménysorozata, amely minden évben változatos programokkal várja az érdeklődőket.

Duplán csúcspont

Az Apolló Mozi műsorában ilyenkor aktuális hazai filmek, premier előtti vetítések is helyet kapnak, de rendszerint láthatók olyan alkotások is, amelyek méltán kiérdemelték a klasszikus jelzőt. Ide tartozik a János vitéz is. Jankovics Marcell 1973-as animációs filmjét ezúttal digitálisan felújított változatban tekinthette meg a nagyérdemű. A Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján készült 74 perces művet nemcsak a rendező, de az egész magyar rajzfilmgyártás egyik csúcspontjaként tartják számon. Generációk nőttek fel rajta, egy ilyen vetítés az idősebbeknek nosztalgikus élményt nyújthat, de remélhetőleg még a mai, fiatalabb korosztály is értékeli.

„Bátor huszár így ül a lován”

János vitéz története egy szomorú, viszontagságos história, melynek során a szerelmétől elválni kénytelen, de mindig becsületes juhászbojtár nyakába veszi a világot. Miután leszámol a rengeteg mélyén rejtőzködő zsiványhordákkal, útját magyar huszárok sora keresztezi, akik közé örömmel beáll, hogy együtt nyújtsanak segítő jobbot a törökök által megszállt Franciaországnak. A menet egy mesebeli világ tájain keresztül vágtat át; Olaszországban például örök tél honol, az India közepén magasló hegyhez pedig olyan közel delel a nap, hogy még a mindenre elszánt katonák is csak felhők közé bújva képesek elviselni a hőséget. Azonban Kukorica Jancsi furmányos eszének köszönhetően a sereg mindig sikerrel veszi az akadályokat. Franciaország megmenekül, így nagy sokára János vitéz is hazatérhet szeretett Iluskájához, akinek váratlan haláláról már csak a faluba visszaérkezve szerez tudomást. Elkeseredetten, reménytelenül kel ismét útra, nekivág az ismeretlen túlvilágnak, bátor szíve azonban mindenen keresztülvezeti őt. Legyőzi az óriások királyát, majd egészen a pokol mélyére hatol, ahol leszámol az ördöggel is, végül a tengeren átkelve jut el a világ végét jelentő Tündérországba, ahol földi életét hátrahagyva örökké együtt lehet szerelmével.

A képek jelentősége

Petőfi elbeszélő költeményéből csupán a párbeszédek maradtak meg, a rajzfilm teljes egészében mellőzi a narratív szövegeket. Hiányérzet mégsem lehet senkiben; az élénk, olyan „jankovicsosan” színes, már-már pszichedelikus képi világ, valamint Gyulai Gaál János Erkel Ferenc-díjas zeneszerző betétjei és Delhusa Gjon éneke tökéletesen helyettesítik az elbeszélő részeket. A zene hangulatkeltő szerepe mellett keretbe is foglal egyes elemeket, mint például a huszárok csatáig vezető útját, melynek során Kukorica Jancsi egyszerű közkatonából egészen az ezredesi rangig viszi. Külön aktualitás, hogy a főhős hangját kölcsönző Cserhalmi György nemrég megkapta a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztályának életműdíját.

Nagyon szép felújításon esett át ez a klasszikus darab, a digitális technikának köszönhetően a képek még élesebbé, színesebbé váltak. Az Apolló Mozi Kertész Mihály-termének közönsége pedig talán még sosem volt ennyire vegyes, ennél jobban semmi nem példázhatja, hogy a János vitéz egy minden generációnak kedves alkotás.

Birtók Benjámin