Folyó, tó és mocsár egyszerre: kiemelt helyen áll a Tócó Debrecen múltjában

Papp József, Kós Károly-, Csokonai- és Podmaniczky-díjas helytörténeti kutató vetítettképes sétára hívja az érdeklődőket a Zelemér templomromja közelében felbukkanó és dél felé folydogáló Tócó partjaira, a levéltárakban, közgyűjteményekben fennmaradt írásos és térképi emlékek segítségével – tudatta a Méliusz Juhász Péter Könyvtár.

Az előadás során felvillannak majd azok a tények, amelyek érzékeltetik, a napjainkra már jelentéktelennek látszó, mégis soha ki nem száradó vízfolyás völgye évezredek óta kínál életteret az embernek, és hogy a nagy vizektől, hegyektől messze települt falvakból kifejlődött nagyváros „folyója” egykor halban gazdag volt, gátakkal duzzasztott vize alig több mint másfél évszázada még vízimalmokat hajtott.

A Tócó mentén végighaladva érthető lesz, miért nevezik a muzeális iratokban egy részét folyónak, kicsit lejjebb tónak, mocsárnak, tócsának, majd a keleti partján naggyá nőtt város hatalmas mennyiségű szenny- és csapadékvizét befogadó és kezelő mesterséges csatornarendszernek.

A sétát január 29-én, szerdán 16.30-kor tartják a Méliusz Központi Könyvtárának földszinti nagyelőadójában (Debrecen, Bem tér 19/D).

A könyvtár városrészi helytörténeti kiállításokat szervez, ahol szeretnék bemutatni Debrecen közösségi- és kulturális életét, hagyományait, a településrészek történetét, ehhez a lakosság segítségét kérik. Várnak fotókat, dokumentumokat, újságcikkeket, leveleket, képeslapokat, amelyek a városrészről készültek és a településrész történetéhez, az itt élőkhöz, itt működő közösségekhez, épületekhez kapcsolódnak.

A kiállítások létrehozásában segítő dokumentumokat minden fiókkönyvtárunkban átveszik, az anyagokat digitalizálás után visszajuttatják a tulajdonosának.

További információ: