2019.11.25. 12:56
Mese a képzelet erejéről – A Nemtudomka a Csokonai Színházban
Mikó Csaba mesejátékának főhősét a többiek kicsúfolják, kinevetik, mert másnak, mert furcsának tartják. Mi azonban semmi furcsát nem találunk abban, ha Nemtudomka ágya egyszer csak űrhajóvá válik.
20191123 Debrecen fotó: Kiss Annamarie KA Hajdú-Bihari Napló Mikó Csaba a Nemtudomka című zenés mesejátékban, amit a Víg Kamaraszínházban adják majd elő. képen: Hajdu Imelda
Fotó: Kiss Annamarie
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiú, akinek határtalan volt a fantáziája. Világokon, földrészeken át repítette a képzelete, nem volt hely az univerzumban, amit ne ismert volna. Azonban a mostohaanyja nem szívlelte, hogy a fiú ilyen haszontalan dolgokkal tölti az idejét, míg más srácok sokkal fontosabb ügyekkel foglalatoskodnak: keményen edzenek, tanulnak. Mindig azt mondogatta: „Ők érdemes férfiakká válnak, te pedig nem tudsz semmit, semmit sem tudsz.”
A fiúnak el kellett hagynia a szülői házat. Magával vitte furulyáit, de már nem játszott rajtuk, nem paripán vagy léghajón indult útnak, ahogy korábban képzeletében tette, hanem gyalog. Elhitte mostohaanyja szavait, elhitte, hogy ő semmit nem tud. Bele akart olvadni a világba. A királyi palotához ért, ahol megkérdezték: „Ki vagy, fiam?” Erre ő: „Nem tudom”.
A képzelet, a fantázia erejéről mesél egy fiú történetén keresztül Mikó Csaba a Nemtudomka című zenés mesejátékban, amelyet november 25-től láthatnak a gyerekek a Víg Kamaraszínházban – tájákoztatott a Csokonai Színház sajtóreferense. Madák Zsuzsa rendező és az író izgalmas, ritkán színre kerülő témát választottak, jelentősen eltérve az adaptáció alapjául szolgáló, azonos című népmesétől. Az eredeti népmese főszereplője egy trauma következtében mindenre csak annyit tud válaszolni, hogy „nem tudom”, és zárkózott viselkedése miatt alulmarad a többiekkel szemben. „Ezeket szálakat megtartottuk, ugyanakkor továbbgondoltuk: a mi főszereplőnk a társadalom által értékesnek, hasznosnak tartott dolgokban, cselekvésekben sem kiemelkedő” − mondta a Nemtudomka debreceni adaptációjának elkészültéről Madák Zsuzsanna. „A mi hősünknek azonban van egy különleges képessége: kivételes a fantáziavilága. Nincs könnyű dolga abban a királyságban, ahol csak a hasznos dolgokat tartják értékesnek, és csak azok kapnak figyelmet, akik valamilyen hasznos tevékenységből a legjobbak. A képzelőerő nem tartozik az értékesíthető, forintosítható hasznot hozó képességek közé” − tette hozzá a rendező.
Arra a kérdésre, hogy Mikó Csaba íróval miért látták fontosnak, hogy az általános iskola alsó tagozatos diákjai is találkozzanak a témával, a rendező vitathatatlan magyarázatot adott: „Mert olyan hamar kell felnőtté válni. Így volt már ez az én gyerekkoromban is, már elsőben hihetetlen sok lexikális ismerettel tömték a fejünket, alig maradt időnk játékra, mesére. Most pedig azt tapasztalom, hogy sok szülő úgy gondolja, hogy lemarad valamiről a gyereke, ha már az óvodában nem tanul idegen nyelvet. A verseny nagyon korán elkezdődik. Bízom benne, hogy azok a gyerekek, akik valamilyen oknál fogva perifériára szorulnak, kapnak egy kis megerősítést, egy kis önbizalmat, azáltal hogy, látják: a színház is foglalkozik a problémájukkal. Érezhetik, hogy másnak is lehet hasonló nehézsége, hogy nincsenek egyedül.”
Pálóczi Bence, Horváth Julianna, Hajdú Péter, Gelányi Bence, Janka Barnabás, Vékony Anna, Hajdu Imelda és Edelényi Vivien a történet szereplői. Kozett, a legfiatalabb királylány szerepét Horváth Julianna játssza. A színésznő szerint igazi felszabadító erejű mese részesei lehetnek a gyerekek: „A Nemtudomkát azért szuper látni, és játszani is azért nagyon szuper, mert önmagunk felszabadításáról szól. Felszabadulni a traumáink alól. A félelmeink alól. A gátlásaink, a megfelelési kényszerünk, vagy a neveltetésünkben előforduló görcsök alól. Ez pedig valóban egy életre szóló kaland. A mi történetünkben mindezt játékkal, tánccal, mesével és nem utolsó sorban Szirtes Edina Mókus zseniális zenéjével érjük el. Jó buli lesz!”
Ondraschek Péter díszlet- és jelmeztervező lenyűgöző mesei királyságot teremtett a színpadra; a jelmezeket nézve nehéz nem vágyakozni arra, hogy valaki ne akarjon a „legjobbak” közé tartozni. Ezt a világot a haszonelvűség és a szabálykövetés mellett alapvetően meghatározza a katonai fegyelem. A látvány mellett erre nagy hangsúlyt fektettek a mozgásban és a zenében is. A produkció koreográfusa Katona Gábor, a zenéket Szirtes Edina Mókus szerezte.
Szereposztás
Zenés mesejáték a Nemtudomka című népmese nyomán
Fiú, később Nemtudomka: Pálóczi Bence e.h.
Kozett – a legfiatalabb királylány: Horváth Julianna
Kira – a középső királylány: Edelényi Vivien
Kerka – a legidősebb királylány: Hajdu Imelda
Apa / Király: Hajdú Péter m.v.
Mostoha / Szakácsnő: Vékony Anna
Kazimír lovag: Gelányi Bence
Kilián lovag: Janka Barnabás
Szolgák, komornák: Gelányi Bence, Janka Barnabás, Hajdu Imelda, Edelényi Vivien
Díszlet-és jelmeztervező: Ondraschek Péter
Zeneszerző: Szirtes Edina Mókus
Zenei vezető: Dargó Gergely
Koreográfus: Katona Gábor
Koreográfus asszisztens: Laczó Zsuzsa
Dramaturg: Madák Zsuzsanna
Dramaturg konzulens: Adorján Beáta
Videóanimáció: Csillám András és Jóvér Csaba
Ügyelő: Lezó Ádám
Súgó: Németh Angéla
Rendezőasszisztens: Ozoroczki Erika
Rendező: Madák Zsuzsanna