Kanada: természet és ember harmóniája

Viszonylag fiatal állam, csak a 20. században nyerte el függetlenségét Kanada, formálisan azonban máig a brit királynő, II. Erzsébet az ország uralkodója. A majdnem 40 millió fős népesség jelentős részét a bevándorlók alkotják, ezért jellemző a kultúrák keveredése. A terület első európai hódítói a franciák voltak, akik ma is ragaszkodnak kultúrájukhoz és nyelvükhöz, hivatalos ügyeiket az állampolgárok franciául is intézhetik.

Kevés hely van még a világon, ahol a természet és az ember ilyen harmóniában élne egymással. Jó a közbiztonság, az emberek kedvesek, talán kicsit közelebb állnak az európai kultúrához, mint az Egyesült Államokban élők. Mindenhol csodálatos a harmónia ezen a végtelenül kedves emberek által lakott országban. A kulináris élvezetek hódolói minden bizonnyal ismerik már a juharszirupot, a jellegzetes Kanadához köthető édességet. A turisták által látogatott helyeken kóstolókkal népszerűsítik az indiánok által csak édesvíznek nevezett juharszirupot, ami állagát tekintve a mézhez hasonlít.

Változatos természet

A Csendes-óceántól az Atlanti-óceánig, a Jeges-tengertől az Egyesült Államokig terjedő, mintegy 10 millió négyzetkilométeres területével Kanada a világ második legnagyobb országa, ami azt is jelenti, hogy sokszínű élővilággal és rendkívül változatos természeti értékekkel rendelkezik. Legismertebbek ezek közül az USA-t és Kanadát elválasztó Niagara-vízesés, amely a leglátogatottabb képződménye a térségnek. Percenként több mint százezer köbméter víz zúdul le a nem különösebben magas, ám annál szélesebb zuhatagon. Különleges városokon kívül számos híres park és őserdők várják a természet szerelmeseit.

Kanada nyugati része a túrázók paradicsoma, a kanadai Sziklás-hegység az utazásunk egyik fénypontja, a világ egyik legszebb hegysége. Az érintetlen természet hazája: tiszta vizű tavakkal, vadregényes szurdokkal, zúgó vízesésekkel, óriási gleccsermezőkkel, sötétzöld fenyvesekkel és hófödte csúcsokkal. Kanada négy Sziklás-hegységben fekvő parkja közül a legészakabbra fekvő és a legnagyobb területű a Jasper Nemzeti Park. Alberta tartományban fekszik északra a Banff Nemzeti Parktól. A park Banffal határos területén fekszik a Columbia-jégmező, a Kanadát tízezer éve borító jégpajzs egyik maradványa, amely sok helyen több száz méter vastag.

A gőzóra

Hajónk a vancouveri kikötőben vetett horgonyt, egy kicsit borús reggelen. Egy nap és egy éjjel hajókáztunk, hogy elérjük a kikötési pontunkat, itt végleg elköszöntünk úszószállodánktól, és a város felfedezésére indultunk. Buszunk kanyargós úton a belváros Gastown negyede fele vette az irányt. Itt található a világon egyedülálló gőzóra, amely egész órakor nem zenél és nem is kakukkol, hanem gőzt lövell ki, a bámészkodók nagy örömére. Itt pezseg az élet, számos étterem, kávézó található, és utcai pantomimok is szórakoztatják a bámészkodókat.

Kanada harmadik legnagyobb városa, ahol több mint 2 millióan élnek. Elhelyezkedése gyönyörű, számos park színesíti a térséget. Az egyik, szerintem kihagyhatatlan park az Queen Elizabeth. Magasabban helyezkedik el, mint a város, így remek kilátás nyílik a környékre, ezzel lehetővé téve a legjobb fotók készítését. A park nemcsak növényeiről, hanem állatvilágáról is híres. Csodaszép madarak lakják, többek között a világ legkisebb madara, a kolibri. Sajnos túl messze volt egy pár, mire előkészültem a megörökítésükhöz, elillantak.

Föld és ég között

A 400 hektáros Stanley Park is csodálatos szabadidős terület. Egy félszigeten helyezkedik el, melyről pazar kilátás nyílik a városra. Itt található a híres akvárium, ahol különleges állatvilággal ismerkedhetünk meg. A park melletti részben van kialakítva a hidroplánok leszállópályája, mely különleges, egyedi látnivaló a turistának. Kirándulásunk következő állmása Vancouver híres Capilano függőhídja, a több tíz méter mély szurdokot átívelő, több mint 100 méter hosszú függőhíd. Itt valójában elmondhattuk, hogy föld és ég között voltunk. A fák lombkoronái további függőhíddal voltak összekapcsolva, ahol több órán át bolyonghattunk, ahonnan festői a kilátás az esőerdőre.

Kertek városa

Kora este átkeltünk komppal a Brit Columbia fővárosába, Victoriába, a Vancouver-szigetre. A város az 1837-ben az Egyesült Királyság trónjára került Viktória brit királynő után kapta a nevét. A városban sok a diák, népszerűek a felsőoktatási intézményeik. A nyugdíjasok is szívesen tartózkodnak itt, kedvelik a környék mérsékelt, általában télen is hómentes klímáját, a kisvárosias nyugalmat.

Másnap városnézéssel kezdtünk a „legangolosabb” kanadai városban, Victoriában, ahol a csendes-óceáni klíma miatt mindig nyílnak a virágok. Meglátogattuk a világhírű, meseszép Butchart Gardenst, amely egy több­hektáros, különböző stílusokban kialakított virágoskert. A hagyományosan elterjedt európai virágokon kívül, mint a rózsa, számos más különleges szín- és formavilágú növénykompozícióval találkozhatunk. A városi forgatagban a parlament előtt „Viktória királynő fogadta” csoportunkat. Visszaindultunk komppal Vancouverbe, hogy másnap járművet váltva hazainduljunk Magyarországra. Nehéz a búcsú, ez az ország szokatlanul sok lenyűgöző látványt nyújtó természeti és építészeti kincse garantáltan mindenkit magával ragad, aki egyszer Kanada földjére tette a lábát, bizonyosan visszavágyik majd.

Becsi Etelka