Az értékvédelemnek trendinek kell lennie Debrecenben

A helyi hagyományok ápolása a lakosság megtartásának is egy eszköze – hangsúlyozta Papp László, Debrecen polgármestere a Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungária Nostra) XXXVIII. Országos Találkozó és Szakmai Konferenciájának megnyitó beszédében csütörtökön, a Kölcsey Központban.

A „Pest központja az országnak, de Debrecen középpontja a magyarságnak” mottóval meghirdetett tanácskozáson a városvezető utalt arra is, hogy 2021-ben befejezik a belvárosi kiskörút építését, utána pedig az önkormányzat újraalkotja a város rendezési tervét azért is, hogy megvédje Debrecen hagyományos arculatát, és ezzel is erősíteni akarják a helyi védelem intézményét.

„Debrecen, amely egyszerre nagyvárosi és vidéki település, napjainkban a léptékváltás idejét éli, és a 200–250 ezres lélekszámával regionális vezetői szerep betöltése a célja.”

A cívisváros a 21. századi gazdasági versenyben előkelő helyen áll, azonban a fejlődés sebessége sok kérdést vet fel. A korszerűsítés csakis a település élhetőségének, építészeti értékeinek megtartásával lehetséges, és ez a feladat nem csupán a nemzeti jelképeinkre (például a Nagytemplomra) vonatkozik – hangsúlyozta Papp László.

Mint megfogalmazta, a civil jelenlétre is szükség van, ugyanakkor az a cél, hogy az értékvédelemnek trendinek kell lennie Debrecenben.

Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár elmondta: arra vállalkoztak, hogy eszközei és megvalósítói legyenek az örökségvédelemnek. Szeretnék létrehozni a nemzeti értékek nyilvántartását, és hozzáférhetővé is tenni azt. Külön figyelmet szentelnek az épített örökség védelmének, amely mellett a munka természetesen a természeti értékekre is kiterjed.

A konferencián felszólalt Ráday Mihály is, a szervezet elnöke. A ma sem ritka gyakorlat kapcsán úgy vélekedett, hogy „az újítási viszketegség” több műemléket pusztított el, mint a háború, a török és a tatár. Beszélt arról is, hogy nagyon kedves neki a debreceni Nagytemplom, valamint az 1848–49-es korszak, amikor Debrecen az ország fővárosa volt, és itt mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását. Ezekről hamarosan nagy cikket is publikálni fog.

Sajnálattal beszélt az elnök arról, hogy a svábhegyi szanatórium helyén lakópark épül. Felhívta a figyelmet a fák védelmének fontosságára is, Debrecen kapcsán pedig rossz példaként állapította meg többek között, hogy belehasítottak a belvárosba. A konferencia résztvevői tapssal fogadták Ráday Mihálynak azt bejelentését, hogy sikeresen akadályozta meg a Lánchíd szélesítését.

Identitásunk része

Gábor István építészmérnök, városi főépítész annak a véleményének is hangot adott, hogy a cívis hangulat kivezetésével megjelent egy új, 21. századi várostervezés, s ma már a védettség sok esetben ingatlanfejlesztési korlát. A cívis hangulatból, a parasztpolgári értékekből napjainkban már alig találni a városban, s Debrecen is küzd a cívis városi és a nagyvárosi jelleg kettősségével.

A szakember összegzésként arra hívta fel a figyelmet, hogy muszáj szövetkezni az ingatlanfejlesztőkkel annak érdekében, hogy megmaradhasson a sajátos debreceni hangulat.

Úgy kell felújítani egy régi épületet, hogy a történetisége is kiolvasható legyen belőle

– mutatott rá Gábor István, aki szerint a Régi városháza és a Nagytemplom felújítása se ennek figyelembe vételével történt.

Gellér Ferenc, Podmaniczky-díjas építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök a fentiekhez kapcsolódva arra is felhívta a figyelmet, hogy az építészeti örökség nemcsak emlék a múltról, hanem az identitásunknak is fontos eleme. Az örökségvédelem lényege a „megtartva fejlődés”. Eredményesen védeni azonban az építészeti együtteseket lehet – húzta alá –, s ahol még lehet, és együttest alkotnak, meg kell őrizni a településrész mezőgazdasági karakterét, utca- és térszerkezetét, légtérarányait, tehát a civil örökségünket.

A cívis életmód

Előadásában Horváth Péter, a polgármesteri hivatal Podmaniczky-díjas munkatársa arra is kereste a választ, hogy mi a cívis ház, és ezzel kapcsolatban azt a megállapítását osztotta meg a hallgatósággal, hogy nem az elrendezése vagy a díszei, stílusa, hanem az életmód alapján nevezhető egy épület cívisnek. Ebbe beletartozik a földbirtok, az állattartás és a kereskedés is. Ennek az 1952-es szabályozás vetett véget, amikor elcsatolták Hortobágyot a megyeszékhelytől.

„A megvédés érdekében a jogszabályt is úgy kell megváltoztatni, hogy a szakemberek bemehessenek az épületbe felmérni és ellenőrizni azokat”

– mondta Horváth Péter, aki kitért a Cserepes utca 23. szám alatti, régi lakóházra is. Abban az épületben 1960-ban forgatták a „Légy jó, mindhalálig!” című magyar filmet (mások mellett Törőcsik Mari főszereplésével), s ott lakott a Doroghy család. A ház nagyon rossz állapotban van, s minden bizonnyal hamarosan le is bontják, de Horváth Péter reméli, hogy sikerül megmenteniük egyes elemeit.

Vass Attila