Mit ünneplünk pünkösdkor? – a debreceni püspököt kérdeztük

Címkék#pünkösd #Fekete Károly #egyházi ünnep

Egyházi ünnep miatt hosszú a hétvégénk. De vajon miről szól pünkösd?

Kosztin Éva

2024-ben május 19-re és május 20-ra esik pünkösd vasárnap és pünkösd hétfő. Arról, hogy mit ünneplünk ilyenkor, Fekete Károllyal, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökével beszélgettünk.

pünkösd, Fekete Károly, Nagytemplom — Fekete Károly püspökkel arról beszélgettünk, miről szól pünkösd.
Forrás: Napló-archív

– A pünkösd elnevezés a görög pentekoszté szóból ered, aminek jelentése ötvenedik. Pünkösd vasárnap hét héttel a húsvét utáni ötvenedik nap, amit már az Ószövetség népe is ünnepelt. Aratási hálaadó ünnep volt, valamint a pusztai vándorlás során a Mózesnek adott törvényért adtak hálát – tájékoztatott Fekete Károly.

A pünkösd a Szentlélek kiáradásáról szól

A pünkösd a Szentlélek kitöltetéséről szól, ami materiálisan talán nehezebben értelmezhető, mint a karácsony, amikor egy kisgyermek születik, vagy a nagypéntek, amikor Jézust keresztre feszítik. A Biblia a szélfúváshoz hasonlítja: érzékeljük a jelenlétét, de megfoghatatlan, mert szinte azonnal elillan.

Mintha valami káprázat lenne, de nem az. Az első pünkösdhöz tartozó szélrohamhoz hasonló zúgás, a tüzes nyelvek, a halláscsoda és a nyelvcsoda mint külsőségek, nem szabad, hogy eltereljék a figyelmünket. A személyes megtérés változáscsodájának bennünk kell megtörténnie. A tanítványok pünkösdje annak bizonysága, hogy pünkösd az áttörés napja, amikor a Szentlélek minden akadályt elhárít az evangélium befogadásának útjából. A Szentlélek olyan személyes erő, amelynek a megnyilvánulása megmutatkozott az első pünkösdkor. Az üdvösség Ura, Krisztus a Szentlélek által lesz az enyém. A múltbeli üdvesemény őáltala lesz jelenidejűvé számunkra, személyesen megismerhető és elfogadható – fogalmazott a püspök.

Hogyan mutatkozott meg a Szentlélek, ha ennyire megfoghatatlan?

Péter apostol egy nagy beszédet mondott azoknak, akik összegyűltek Jeruzsálemben a nagy hálaadó ünnepre. Számos népcsoport, náció képviseltette magát, akik mind más nyelven beszéltek. Péter nem használt Google fordítót, a saját nyelvén szólt hozzájuk, mégis mindenki megértette az üzenetét. Nem arról szónokolt, hogy a Szentlélek micsoda klassz dolog, hanem azt magyarázta, mélyítette el, ami megtörtént nagypénteken és húsvétkor.

Jézus Krisztus áldozatáról beszélt, amin keresztül a helybeliek és a zarándok belátták, hogy részük volt Isten Fiának a megölésében, és felfogták ennek a súlyát. Az emberek a szívükben értették meg, hogy Isten szándéka szerint változtatniuk kell az életükön. A Szentlélek töltötte be a híd szerepét, összekötötte a láthatatlan Istent a világ valóságában élő emberrel – foglalta össze a püspök.

Hozzátette, voltak olyan egyházi korszakok, amikor a Szentlélek munkáját alulértékelték, pusztán felfokozott érzelmességnek gondolták, és a rációra tették a hangsúlyt, ami aztán kiszikkadt, lelketlen időszakokhoz vezetett. – Olyan is előfordult, hogy túlbecsülték, ilyenkor rajongás, túlfűtöttség jött, ami még a Krisztustól tanultakat is túl akarta szárnyalni. Pedig a Szentlélek éppen a Krisztus megismerését akarja még mélyebbé és személyesebbé tenni. Péter apostol első pünkösdi beszéde azt erősíti meg bennem, hogy sem alá-, sem túlbecsülni nem szabad a Szentlélek munkáját. A Szentlélek az alkalmazkodás nagymestere és nem egy kaptafára dolgozik. A Lélek nem egyszeri módon, csak ott, Jeruzsálemben töltetett ki. Ő folyamatosan alkalmazkodik hozzánk. Az első pünkösd óta hányszor és hányszor megtalálta már korok, korosztályok, csoportok és egyének szívét. Mert nem az a lényeg, hogy hol és hogyan, milyen adottságok között munkálkodik és töltetik ki, hanem az, hogy mit végez el bennünk.

A Szentlélek átjár, megszabadít, megújít, általa tudom Úrnak mondani Krisztust és megajándékoz Lelke ajándékával. A Szentlélek segít abban, hogy az eltévelyedett ember visszatalálhat az isteni erőforráshoz és megélheti azt az emberséget, amit a Teremtő szánt neki. Isten olyan erőt adott, ami nincs kötve sem időhöz, sem korhoz, sem helyhez, nem egyszeri, hanem újra és újra megkapható

– mutatott rá.

Péter apostol, a kőszikla

A püspök érdeklődésünkre arra is kitért, miért éppen Péter beszédének a hatására áradt ki a Szentlélek. – Amikor az ember nagy bukásokon megy keresztül, és megéli, hogy ezekből fel lehet állni, az egy teljesen másfajta kötődést eredményez Istenhez. Péter is ezen ment át. A tizenkét apostol jellemvonásai nagyon különbözőek, és az már az elhíváskor kiderült Péterről, hogy igazi vezéregyéniség, aki mer kérdezni, össze tudja fogni a többieket és Jézussal is olyan viszonyt képes kialakítani, ahol ezt a szerepét kamatoztatni tudja. Nagypéntek hajnalán azonban háromszor is elárulta, amikor egy szolgálólánynak azt mondta, hogy nem ismeri Jézust, így megbukott, mint vezértanítvány. Húsvét után le is mondott mindenről, amivel úgy gondolta, méltatlan a Krisztustól kapott emberhalászat feladatára, ezért visszament halászni.

Eljött azonban húsvét után egy nap, amikor megkereste őt halászat közben a feltámadt Jézus, és háromszor tette fel a kérdést, „szeretsz-e engem?”, így módja volt a háromszori tagadást háromszori igenné változtatni. Ezzel megkapta az esélyt, hogy az a tanítvány legyen, akinek Jézus szánta. Eredetileg Simon, Jóna fiának hívták, de Jézus Péternek nevezte. Nagy utat kellett megtennie, hogy felnőjön a Péter név üzenetéhez, és be is tudja azt tölteni, hiszen a neve azt jelenti, kőszikla, azaz szilárd, határozott jellem

– magyarázta Fekete Károly.

Pünkösd az egyház születésnapja

A püspök azt is kifejtette, mi történt a Szentlélek kitöltetése után. Mint elmondta, az apostolok még inkább keresték a lehetőségeket tovább adni Jézus tanításait, és egy pár évtized alatt Kis-Ázsiából egészen a Római birodalom fővárosáig jutott el a krisztusi gondolat. – Az apostolok elsősorban a helyi zsinagógát keresték fel, ahol istenfélő, az Ószövetséget jól ismerő hívek voltak. Létezett egy közös platform, amiből ki lehetett indulni, bár így is akadtak jócskán feszültségek. Az igazán nagy lendületet Pál apostol megjelenése adta, aki azt a küldetést kapta, hogy kifejezetten a pogányok közé menjen az evangélium tanításával. Ehhez kellett egy olyan élmény, ami ebbe az irányba vitte. Damaszkuszba tartott, ahova éppen azért ment, hogy irtsa a keresztényeket tűzzel-vassal, és térítse vissza őket az ősi vallásra. Már Szíria területén járt, amikor látomást látva leesett a porba és meghallotta Jézus szavát, aki azt kérdezte: Saul, Saul, miért üldözöl engem? Ez volt a pálfordulás, ekkor lett Saulból Paul, azaz Pál – emlékeztetett Fekete Károly.

Hozzáfűzte, Pál apostol három missziói utat szervezett, városról városra alapította az új közösségeket, amik nemcsak őt élték túl, hanem a háborúkat is. Rávilágított, hogy Szíriában, Jordániában, Palesztinában és Egyiptomban még ma is vannak olyan közösségek, amelyek őrzik az őskeresztyén miliőt, leginkább a liturgiában használt dallamaikon keresztül. – Az énekeik hangzásvilága őrzi az első század őskeresztyén hangzásvilágát, ugyanúgy, mint nálunk a népdalok, amik egészen az ősmagyar hangzásig visznek vissza bennünket. A pünkösd tehát egyúttal az egyház születésnapja is, amit a református egyház ma is ünnepel – mondta a püspök.

Mint megtudtuk, napjainkban is pünkösd első napján úrvacsorai közösséget ünnepelnek, amihez sok helyen az előző vasárnap konfirmált fiatalok először csatlakoznak, míg a második napon egyre több gyülekezetben szerveznek szabadtéri, közösségi istentiszteleteket. – A családok együtt figyelnek az Isten igéjére, együtt játszanak, étkeznek, koncerteket hallgatnak, kötetlen programokon vesznek részt és megélik a generációk közötti közösséget, a templomon kívüli összetartozást is – tájékoztatott Fekete Károly.