2024.02.01. 20:00
Akár milliós pénzbírság is járhat a magáncélú kamerás megfigyelésért! – ezt javasolja a debreceni ügyvéd
Andirkó Balázs többek közt arra is javaslatot tett a Haonnak, hová helyezzük az otthoni kamerát.
A nagy kérdés: mit vehet fel a házakra felszerelt kamera?
Forrás: Illusztráció / MW-archív
A szomszédság számos jogvita forrása lehet, ezzel bizonyára sokan egyetértenek. Ezúttal a Haon egy izgalmas témának járt utána, a kamerahasználattal kapcsolatos kérdésekre, feltevésekre és tévhitekre kívánunk reagálni cikkünkben.
Andirkó Balázs ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász portálunk érdeklődésére leszögezte, a kamerás megfigyelést végző személynek általában van valamilyen célja a kamera telepítésével, ez leggyakrabban a személy- és/vagy vagyonvédelem. Ez a jogos érdek alapozza meg azt, hogy az ingatlan külső részére kamerát telepíthessen valaki. – Általánosságban a kamerás megfigyelés előírásait nem tartalmazza egy konkrét jogszabály, erre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény, illetve az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) előírásai lesznek az irányadóak. A GDPR felsorolja a rendelet hatálya alá tartozó adatkezelések jogalapját, melynek hiányában nem beszélhetünk jogszerű adatkezelésről. Azonban rögzíti a háztartási célú kivétel kategóriáját, mely szerint a GDPR szabályait a személyes adatok kezelésére akkor nem kell alkalmazni, ha azt magánszemélyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik – világosított fel.
Hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy a magánszemélyek bárkit és bármikor megfigyelhetnének kamerával: a kamerás adatkezelés csak és kizárólag akkor eshet kívül az adatvédelmi előírások szabályozási körén, ha az kizárólag magáncélt szolgál.
Forrás: Andirkó Balázs-archív
Hatékony védelem lehet a kamera, de nem vehet mindent
A szakember kiemelte, főszabály szerint szomszéd ingatlant és közterületet magáncélból nem lehet megfigyelni. Ahhoz, hogy a magáncélú kamerás megfigyelés a GDPR hatálya alól mentesüljön, érvényesülnie kell annak a főszabálynak, hogy a kamera kizárólag saját területet figyelhet meg, magáncélból.
Az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatása szerint kivételes esetben azonban mégis előfordulhat, hogy a saját ingatlan megfigyelése nem elegendő a hatékony védelemhez, és bizonyos egyedi esetekben a környező területekre is szükség lehet kiterjeszteni a kamerás megfigyelést. Ebben az esetben a kamerát üzemeltető személynek, mint adatkezelőnek szükséges fizikai és technikai megoldásokhoz, például a nem releváns területek kitakarásához vagy kikockázásához folyamodnia. Ha a kamera nemcsak képet, hanem hangot is rögzít, további intézkedések megtétele szükséges annak érdekében, hogy a háztartási kivétel kategóriájába tartozzon az adatkezelés. Mivel az ember hangja önmagában is személyes adatnak minősül, így a kamerák saját ingatlanon történő elhelyezése érdekében arra is figyelemmel kell lenni, hogy a kamera ne rögzítse a szomszéd vagy az ingatlan előtti közterületen tartózkodó, illetve elhaladó emberek hangját, ellenkező esetben már a GDPR hatálya alá kerül az adatkezelő, és a hangrögzítés szükségességét (is) érdekmérlegelési tesztben kell igazolni
– tájékoztatott.
Személyiségi jogsértésnek minősül
Andirkó Balázs felhívta a figyelmet, a jogellenes közterületi és a birtokos tudta és beleegyezése nélküli szomszédos ingatlanra kiterjedő kamerás megfigyelés már nem tartozik a háztartási célú kivétel alá, így nemcsak a GDPR megsértését is jelenti, hanem személyiségi jogsértésnek is minősül, utóbbi esetben polgári peres eljárás keretein belül lehet helye a felelősségre vonásnak.
– A szomszéd ingatlan kamerás megfigyelése birtokháborítást is megvalósít, hiszen a bírói gyakorlat szerint a zavarás fogalomkörébe beletartozik ugyanis minden olyan tevékenység, amely a birtok zavartalan használatát lehetetlenné teszi, vagy azt akadályozza, így például az is, ha az ingatlanon folyó tevékenységet kamerával figyelik – fogalmazott.
Hozzátette: A hatósági ellenőrzést hivatalból vagy bejelentés alapján a Nemzeti Adatvédelmi- és Információs hatóság végzi. Amennyiben a NAIH a kamerarendszer, ezzel összefüggésben pedig az adatkezelés körülményeinek vizsgálata során jogszerűtlen adatkezelést, jogsértést állapít meg, a kamerarendszer tulajdonosára pedig pénzbírságot szabhat ki, ami nagyon változó lehet: a néhány tízezertől akár a milliós összegig is elmehet a büntetés.
Forrás: Illusztráció / MW-archív
Mennyi ideig tarthatjuk meg a felvételt?
Az ügyvéd nyomatékosította, korábban általános jelleggel 72 óra volt a felvételek jogszabály szerinti megőrzési ideje. Jelenleg a megőrzési időre nincs számszerű korlátozás. A felvételeket addig lehet megőrizni, ameddig ezek az adatkezelési cél eléréséhez feltétlenül szükségesek.
Ez azt jelenti, hogy a felvételeket a lehető legrövidebb ideig kell tárolni. Például a vagyonvédelmi célból működő kamera esetén rendszerint néhány napos megőrzési idő indokolható. A felvételek hosszabb ideig való tárolásához már további, megfelelő súlyú jogos érdek szükséges
– fűzte hozzá. Aláhúzta: kamerás megfigyelés esetén jól olvasható figyelemfelhívó jelzést kell elhelyezni. Tájékoztatni kell az érintetteket, hogy a területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak. Ezen felül a kamerás adatkezelésre vonatkozóan adatkezelési tájékoztatót kell készíteni és azt közzé kell tenni.
Mindemellett azt is megtudtuk, amennyiben egy hatóság vagy bíróság megkeresi az adatkezelőt bizonyos felvételek átadása érdekében, a megkeresések esetén a hatóság, illetve a bíróság által megjelölt jogszabályok szerint kell az adatkezelőknek eljárniuk.
Az adatátadás során azonban az adatkezelőnek a tőle elvárható mértékben meg kell vizsgálnia a megkeresés jogszerűségét – biztosítva ezzel az adatátadás jogi megfelelőségét, ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adatkezelő ne sértse a folyamatban lévő eljárás érdekeit sem
– emelte ki.
Erről is dönt a társasházi közgyűlés
– A közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a társasházi közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. Ebben az esetben a szervezeti és működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési szabályokat – mutat rá Andirkó Balázs. Kifejtette: a kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy üzlethelyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve.
A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások alapján szükséges információkról, így különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről
– tette hozzá.
A szomszédviták témakörében korábbi cikkeinket itt olvashatják:
