Mit mond a debreceni fizikus a betlehemi csillagról?

Az égi jelenséget megmagyarázhatja a tudomány, sok mást azonban nem.

Kosztin Éva

A debreceni adventi alkalmakon rendre megidézik a betlehemi történéseket

Forrás: Napló-archív

Csapatosan megszállták a szentjánosbogarak a Földközi-tenger vidékét? Netán bekerült a légkörbe egy kósza meteorit? Forgács Attila fizikussal, amatőr csillagásszal beszélgettünk arról, hogyan vélekedik a tudomány a betlehemi csillag csodájáról.

A csodát magát nem tudjuk vizsgálni, azokat a lehetőségeket vehetjük csak számba, amiket a természettudomány ismer. Ha abból indulunk ki, hogy a napkeleti bölcseknek megjelent egy jel, amit követtek, akkor a választ olyan természeti jelenségek között kell keresnünk, amikre jellemző, hogy általuk valami hirtelen és látványosan felbukkan

– fogalmazta meg Forgács Attila.

Mint elmondta, a szupernóva, azaz a csillagrobbanás tipikusan ilyen. – Ezt azonban azért vetjük el, mert semmilyen írásos bizonyítékot nem találunk rá, márpedig ha csillagrobbanás történt, akkor azt sokaknak látnia kellett – magyarázta. Hozzátette, egy üstökös szintén hirtelen szokott feltűnni, és van is olyan műalkotás, ahol megjelenik betlehemi csillagként. – Például Giotto egyik festményén úgy ábrázolja a jászolt a kis Jézussal, hogy a kép egyik sarkába festett egy csóvás üstököst. Ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy Giotto a saját szemével látta a Halley-üstököst és azt gondolhatta, így nézhetett ki a betlehemi csillag. De üstökösről sincsen feljegyzés – mondta a csillagász.

A bolygók neve: Jupiter és Szaturnusz

– Amiről biztosan tudjuk, hogy megtörtént, az két bolygó, a Jupiter és a Szaturnusz találkozása volt. A történelem során emberek egész életeket töltöttek azzal, hogy ezt kiszámolták. Ma már könnyebb dolgunk van, ingyenes csillagászati szoftverek, például a Stellarium, pontosan megmutatják az égitestek állását a világ bármelyik részén az általunk megadott időben.

Ha egy ilyen alkalmazásban beállítjuk Jeruzsálemet és az időszámításunk előtti 6. év decemberét, láthatjuk, hogy valóban milyen közel állt egymáshoz a Jupiter és a Szaturnusz – fejtette ki a csillagász.

Megjegyezte, ez a két bolygó akkoriban háromszor is találkozott és olyan közel álltak egymáshoz, hogy szinte egynek látszottak. – Ez a két planéta 20 évente látható együtt az égbolton, mi utoljára 2020 decemberében észlelhettük így őket – ismertette Forgács Attila.

A csillagász azt is elmondta, a betlehemi csillagra vonatkozó konkrét utalás ugyan nem szerepel a Bibliában, de mint hozzátette, a jövendölések nem is azt írták le, hogy ez a két bolygó fog találkozni.

Jézus születésére voltak különböző próféciák, ezekben jósolták azt, hogy feltűnik majd egy jel, amikor érkezik a Megváltó. Ezért is lényeges kiemelni, hogy a betlehemi csillag Jézus születésének az idejét mutatta, nem a helyét

– hangsúlyozta.
Forgács Attila szerint ez az idő több szempontból is különlegesnek számított.– A Szaturnusz Izrael bolygója, a Jupiter pedig a királyoké, a kettő együtt tehát Izrael királyát jelöli. Ráadásul a Halak csillagképben jött létre az együttállásuk, Jézus halászokat gyűjtött tanítványul és halakkal vendégelte meg az embereket. A hal ma is elterjedt keresztény szimbólum, például sok autó hátulján láthatjuk – tette hozzá.

Királyok a házban

A csillagász a három királyokkal kapcsolatban is megosztotta gondolatait; ők annak idején aranyat, tömjént és mirhát vittek a nagy alkalomra. – Aranyba még nem fektettem, úgyhogy az kimaradt, de tömjént és mirhát már ajándékoztam a kollégáimnak karácsonyra, ezek ma is kedves figyelmességek, illóolaj vagy füstölő formájában könnyen beszerezhetőek – mutatott rá.

Ajándék ide vagy oda, megjegyezte, apaként nem biztos, hogy bizalmat szavazott volna a látogatóknak. – Ha hozzám bekopogott volna a fiam születésekor három vadidegen, nem tudom, fogadtam volna-e őket. A szülők szerepe a történetben megkérdőjelezhetetlen, de ez már nem csillagászat. A csillagászat egyértelmű, megmagyarázható dolgokkal foglalkozik, a csodával nem.

Bár nem csak az lehet csoda, ami akkora fantasztikum, hogy nincsen rá tudományos magyarázat. Az is lehet csoda, ha valaki találkozik élete szerelmével vagy akár egy ilyen ritka bolygóállás is

– tette hozzá.

Hit és tudomány

Forgács Attila kérdésünkre, hogy milyen a két terület kapcsolata, emlékeztetett, hogy a papok és tudósok munkája sokáig nem volt különválasztva, az egyetemeken összetartozott az asztronómia, asztrológia, filozófia és a teológia is.

A Biblia születésekor már nagyon komoly csillagászati tudás állt rendelkezésre. Jób könyvében van egy rész, amiből arra következtethetünk, hogy tisztában voltak vele, hogy ha nagyon lassan is, de a csillagok mozognak, az európai kultúra ezt csak 1718 óta tudja. Galileinél jött a törés, aki az elsők között használt távcsövet, amibe az egyház viszont nem volt hajlandó belenézni. Nem tudták az egészet perspektívába helyezni, nem tudták kimondani, hogy lehet szent a tudomány is

– hangsúlyozta.

– Galileitől ered az a szemlélet is, hogy mérjünk meg mindent, ami mérhető, ami pedig nem mérhető, azt tegyük azzá. Ez egy nagyon sikeres módszer arra, hogy a világnak azt a részét, ahol kicsi a szabadságfok, mint például egy kő elhajításánál, megismerjük. Ha meg akarom érteni, hogyan tudok egy bizonyos jelenséget megismételni, nincs is többre szükségünk, de az a probléma, hogy az életünknek elég kicsi halmaza tartozik ide. Én ha a feleségemet a természettudomány szigorú módszereivel szeretném megismerni, akkor PhD-dolgozatot lehetne abból írni, hogy kiszámolom, hány kilojoule energiát éget el egy nap vagy hogy milyen spektrumú a sugárzása, mégsem tudnék meg róla semmit – fogalmazta meg.

Szerencsés csillagzat alatt állni

A csillagász természetesen nem retten meg attól, hogy belenézzen a távcsőbe. Az ünnepi időszakban is tervezi kémlelni az eget, amihez kétségtelenül egy kis szerencse is kell. – Amatőr csillagászok mindig azzal viccelődnek, amikor vesznek egy új távcsövet, hogy bocs srácok, miattam biztos két hétig felhős lesz az ég. Én nemrég a kertben csináltam egy kis csillagdát, ebben van egy fixen kitelepített távcső, amióta építettem, háromszor volt csillagos az ég.

További érdekességek podcastunkban.