Megnyitják a nagyközönségnek a műfüves pályákat Debrecenben

A közgyűlésen az óvodai csoportok létszámát is emelték, a jelentős igények miatt.

Papp László polgármester és Széles Diána alpolgármester az augusztus 31-i közgyűlésen

Forrás: Kiss Annamarie

Köznevelési intézmények ingatlanain található műfüves sportpályák és uszodák ingyenes hasznosításba adásáról is tárgyaltak a debreceni képviselők augusztus 31-én. A Közgyűlés 2017. január 1. napjával ingyenes vagyonkezelésbe adta a Debreceni Tankerületi Központ (DTK) részére az általa használt intézmények ingatlanjait. Ebbe a körbe nem tartoznak bele a műfüves sportpályák és az uszodák, melyeket a Debreceni Intézményműködtető Központ (DIM) működtet.

A jövőbeni hatékonyabb működtetés érdekében a közgyűlés csütörtökön döntött arról, hogy öt iskola (Vörösmarty Mihály, Lorántffy Zsuzsanna, Szoboszlói Úti Általános Iskola, a Kinizsi Pál Általános Iskola Monostorpályi Úti Tagintézménye, valamint a Fazekas-gimnázium) műfüves pályáját a DTK hasznosítja. Négy intézmény (Dózsa György, Epreskerti, Hatvani István Általános Iskola, és a Csokonai-ginmnázium) műfüves sportpályái a DIM kezelésben maradnak. Ezeknél kerítés épül és bejáratot nyitnak kifele, így tömegsportolásra is alkalmassá válnak.

Az uszodák (Bocskai István és Vénkeri Általános Iskola, valamint a Tóth Árpád Gimnázium uszodája) 2024. január 1-től a Sportcentrum Kft. hasznosításába kerülnek. Papp László polgármester a napirend tárgyalásakor elmondta, hogy a Margit téri iskola uszodáját fel kell újítani, ennek a költsége mintegy 40 millió forint. A tervek szerint jövőre szeretnék a munkát elvégezni, azután kinyithat a létesítmény.

Maximális létszámok

Elfogadták a képviselők a maximális létszámtól való csoportlétszám-eltérést a 2023/2024. nevelési évben induló és működő óvodai csoportokra.
Mándi László (Momentum) arról érdeklődött, milyen intézkedéseket tervez a város az óvodai csoportok túlzsúfoltságának csökkentésére.

Dr. Marosi-Rácz Julianna, a polgármesteri hivatal humán főosztályának vezetője úgy véli, nem beszélhetünk túlzsúfoltságról.

Jogszabály határozza meg a maximális csoportlétszámot, illetve hogy attól legfeljebb 20 százalékkal lehet eltérni, így maximum 30 fős lehet egy csoport. Az, hogy vannak óvodák, ahol 25-30 fő közti létszámot szükséges engedélyezni, összefügg a város fejlődésével: több területen olyan beruházások zajlanak, amik együtt járnak az óvodai ellátás iránti igény növekedésével

– mutatott rá. – Ugyanakkor egyházi fejlesztések is vannak, amelyek mérsékelni fogják a jelenlegi igények kielégítésének nehézségeit. De most is minden gyereknek tudunk férőhelyet biztosítani – hangsúlyozta.

A debreceni közgyűlés 2023 augusztusi ülése

Fotók: Kiss Annamarie

Hozzátette, azon óvodáknál, ahol engedélyezni kell a magasabb létszámot, az életkorokat tekintve látható, hogy az emelés az előző évekből gyűrűzött át. A mostani beiratkozások már kisebb létszámokat mutatnak. De az is látszik, hogy évről évre kevesebb óvoda kevesebb csoportjában kevesebb létszámmal kell engedélyezni a maximálistól eltérő létszámot.

Figyelembe kell venni, hogy a város gazdasági növekedésével együtt növekedhet a Debrecenben ellátandó gyerekek száma. A több munkahely magával hozhatja, hogy több bölcsődei, óvodai férőhelyre van szükség. Ez most kezelhető, de Debrecen fejlesztési politikájában van jelentősége ennek a kérdésnek. Ezért is építettünk új óvodát a Tócóvölgyben, és most mellett új bölcsőde is épül. Józsán a római katolikusok építettek új óvodát.

A déli városrészben a Déli Gazdasági Övezet indukálhat hasonló folyamatokat, ott pedig a baptisták terveznek egy nagyobb oktatási-nevelési intézményt létrehozni – sorolta a polgármester. Hozzátette, nem indokolatlan Mándi képviselő kérdése; folyamatosan figyelik a településrészek lélekszámának alakulását. Előrevetítette: a következő időszakban a keleti városrészben szükség lesz bölcsőde építésére, továbbá jópár bölcsőde épül majd Debrecen különböző pontjain, többek közt Józsán még egy bölcsődét terveznek.

Problémás gyerekek

Vaszkó Imre (DK) szerint bár valóban jogszerű a 30 fős csoportlétszám, de ha ennyi gyerekkel két pedagógus foglalkozik, az „óriási kihívás”. Azt kérdezte, ekkora számhoz kapnak-e segítséget, illetve hogy az egyházi óvodák mennyire veszik ki a részüket a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek gondozásából.

Dr. Marosi-Rácz Julianna elmondta, természetesen kapnak segítséget, 3 óvodai csoportonként szükséges egy pedagógiai asszisztenst foglalkoztani, és ennek az előírásnak a debreceni intézmények meg is felelnek. Vannak az egyházi intézmények közt is olyanok, melyek pedagógiai programja alkalmas az SNI gyerekek nevelésére, és fogadják is őket. Mivel azonban több az állami intézmény, nyilván nagyobb számban látnak el SNI gyerekeket is.

Széles Diána alpolgármester emlékeztetett rá, hogy főleg a bölcsődei elhelyezésnél jelentős az egyház szerepvállalása a problémásabbb gyerekek gondozásában. Példamutató a görögkatolikusok intézménye vagy a reformátusok Immánuel Otthona. Elmondta, egyre több olyan gyerek van az intézményrendszerben, akinek egészen másfajta fejlesztésre lenne szüksége, de a szülők nem hajlandóak ezt belátni. Fontos lenne, hogy együttműködjenek a szakemberekkel.

Komolay Szabolcs (Fidesz-KDNP) a férőhelyek kérdésének egy másik aspektusára mutatott rá. – Szabad óvodaválasztás van. Egyes intézmények keresettebbek, és ha a szülő úgy dönt, hogy oda akarja járatni a gyerekét, az is a nagyobb létszám oka. Mi pedig szeretnénk a szülőknek is kedvezni a csoportszám emeléssel. Az óvodapedagógusok fel vannak készülve a 30 fős csoportokra, annyival még lehet dolgozni – mondta.