Hivatalosan is a debreceni Nagyerdő a legszebb

Az agrárminisztérium februárban indította el azt a közönségszavazást, melynek eredményeként a debreceni Nagyerdő lett az ország legszebb erdeje. 

– Az erdő kezelése nem pusztán az egészségmegőrzés és a turisztikai funkciók miatt kulcsfontosságú,  hanem a fenntarthatóság és a klímaváltozás miatt is. Hazánkban 100 év alatt sikerült megdupláznunk az összerdeink nagyságát,  így ma 2,3 millió hektárt borítanak fa-és cserjefajok Magyarországon. Ez az ország egynegyede – emelte ki. Elmondta, az agrárminisztérium nemcsak a meglévő erdők fenntartására koncentrál, hanem az országfásítási programmal új lendületet adott az erdőtelepítéseknek is. – Ebbe az új folyamatba illeszkedik és hasonlóan sikeres az Újszülöttek erdeje és a Településfásítási Program – fűzte hozzá.

Kijelentette, hogy a közös agrárpolitika 2023-tól 2027-ig  tartó időszakában minden eddiginél többet fordítanak majd az erdőkre, majd arról beszélt, hogy az éghajlatváltozás okozta jelenségek miatt egyre meghatározóbb az erdők szükségessége. – Az állami erdőgazdaságok egymillió hektárt kezelnek, gondoskodva arról, hogy az erdők megőrizzék biológiai változatosságukat, termő-, valamint felújuló képességüket, hogy megújuló nyersanyagot szolgáltassanak, és örömet, felüdülést biztosítsanak a látogatóknak. A kormány az erdőgazdaságok bevonásával 2010 óta 33 milliárd forintot fordított erdei-ökoturisztikai beruházásokra – fejtette ki végül.

Fejlődőben a debreceni erdő

Elsőként közjóléti funkcióját emelte ki, majd gazdasági jelentőségéről, a fakitermelés hasznosításáról beszélt, említve a debreceni polgárokat megcélzó tűzifaprogramot. 

Papp László polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy Debrecen múltja, történelme, jelene és jövője is nagy mértékben függ össze azokkal a természeti értékekkel, melyek a várost körülveszik. – Debrecen ezer négyzetkilométeres terület felett gazdálkodott évszázadokon keresztül, és ha Hortobágy ma már nem is tartozik Debrecenhez közigazgatási szempontból, a debrecenieknek a Nagyerdő is hatalmas: a város közigazgatási területének 34 százaléka erdős – jegyezte meg. A Nagyerdő többfunkciós jellegéről elmondta, a természetvédelmi értékek mellett a parkerdei rész a kultúrának, a sportnak és az aktív pihenésnek is teret, ad, megmutatva, hogyan tud együtt élni egy nagyváros a területén lévő erdővel, emiatt kellő felelősséggel kell hogy gondolkodnunk a Nagyerdőről. A polgármester kitért a Civaqua-programra is, kiemelve, hogy az éghajlatváltozás miatt az erdő vízháztartására is megoldást jelent majd a beruházás. Szó volt a néhány évvel meghirdetett Tízezer fát Debrecenbe!-programról, valamint arról a nemrég bejelentett 112 milliárd forintos fejlesztési csomagról, melynek fenntarthatósági kereteiben a véderdősítési programot indítanak el a város különböző pontjain.

Megbecsült fáinkkal

Mint ahogy azt az erdő bemutatásában írják, a város zöld koronájaként számontartott debreceni Nagyerdő valószínűleg nem csak kiterjedése, hanem az itt hatalmassá növő fák megbecsülése és tisztelete után is kaphatta nevét. 1939. október 10-én a magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként a Nagyerdőből jegyezték be annak 31 hektáros területet. E jeles időpont óta fonódott szorosan össze három szó: Debrecen-Nagyerdő-Természetvédelem.