Madárinfluenza: rendkívüli közleményt adott ki a hortobágyi madárkórház

Ilyenkor különleges protokoll szerint mentik a sérült vadmadarakat.

Forrás: hortobágyi madárkórház

Ahogy arról az utóbbi hetekben a Haon már beszámolt, Hajdú-Biharban is megjelent a madárinfluenza: a vírust egy több mint 25 ezer pulykát tartó nádudvari telepen mutatta ki a Nébih karácsony előtt nem sokkal, a település északi és északkeleti határában pedig valamivel később megfigyelési körzetet alakított ki a vármegyei kormányhivatal.

A madárinfluenzával kapcsolatban a napokban fontos közlemény jelent meg a hortobágyi madárkórház honlapján. Mint arra Déri János igazgató rámutat: ilyenkor a fertőzött területeket zárlat alá vonják, az érintett házibaromfi-állományokat kiirtják, és 10 km-es sugarú körben védőkörzeteket jelölnek ki, ahol két hónapig nincs állatmozgás.

A vadmadarakkal viszont ezt nem lehet betartatni.

„Kevésbé érzékenyek a vírusra, és tünetmentesen hordozzák, vagy enyhe tünetekkel átvészelik, miközben fertőzik a vizes élőhelyeket. Főleg a téli hideg elől délebbre, és az enyhülés során északabbra mozgó vadkacsák és vadludak terjesztik, és főleg az érzékenyebb hattyúk hullanak el. Ezért is tilos etetni a vízimadarakat, mert az etetőhelyen több madár összegyűlik, melyek egymásnak átadják a fertőzést” – írta Déri János, hozzátéve, ilyenkor az arra gyanús fajok, mint a vadkacsák, vadludak és főleg a hattyúk, de a velük egy élőhelyen található szürkegémek, kárókatonák és más fajok is potenciálisan fertőzöttek lehetnek, és mivel ebben az időszakban vadásznak is rájuk, gyakrabban kerülnek kézre.

A madárdoktor kiemelte:

ebben a szezonban vadmadarakból eddig összesen két hattyúban és érdekes módon két városi vetési varjúban is kimutatták a vírust, ami azt jelenti, hogy bárhol előfordulhat.

Sérülésük esetén a mentésre is különleges protokoll érvényes: nem lehet befogni és mentőhelyre szállítani a madarat, mert ha beviszik a fertőzést az adott mentőhelyre, ott az összes madarat ki kell irtani.

„Ott kell tartani a vízimadarat, és a varjút, ahol van. Ha már egy udvarban, akkor ott, ha a terepen, akkor ott bekeríteni, egy rögtönzött kerítéssel, akár egy nádszövettel, és helyben, zártan etetni, itatni beöltözve, védőruhában, gumikesztyűvel” – hangsúlyozta Déri János a madárkórház honlapján, kiemelve, az állathoz hozzáérni sem szabad.

A bélsárból hatósági állatorvosi segítséggel vesznek mintát. Ha ez negatív, biztonságos karanténba vihető a madár, de jobb, ha két hétig az eredeti helyén marad, és ott kerül karanténba. Csak akkor mehet az állat a mentőhelyre, ha az eredmény két hét után is negatív.

Déri János emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy

aki elhullott madarat talál, értesítse a hatósági állatorvost.

További részletek itt olvashatók.