Keserves korán kelés és makacs forgalmi dugó vetett véget a téli szünetnek Debrecenben

A nemrég lebontott karácsonyfák után a tornazsákkal, tisztasági csomaggal és hátitáskával felaggatott gyerekeké volt Debrecen belvárosa hétfő reggel. A szokásosnál egy héttel hosszabb téli szünidőtől a Debreceni Tankerületi Központ több mint 21 ezer iskolásának zöme kimondottan nyűgösen búcsúzott, ez egyébként – ahogy riportunk után nyugtáztuk – a szülőknél sem volt másképp. A háromhetes pihenőt a kormány energiatakarékossági okokból rendelte el a szűkösre sikerült őszi szünet egyfajta kárpótlásaként, de mint megtudtuk, a kezdeti kollektív kétkedés ellenére a legtöbben meghitt és pihentető napokat tudhatnak maguk mögött. Ezt és sok pedagógiai ravaszságot is megosztottak a sietős szülők a Haonnal a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola és a szomszédos Debreceni Református Kollégium Általános Iskolája előtt. Álmos tekintetű, bojtos sapkás kisgyerekből és türelmesen araszoló családi autóból sokat, a hosszabb tanszünetek végére jellemző örömteli összetalálkozásból viszont egyet sem láttunk.

Nagyon nehéz volt visszarázódni, mert az ünnepek alatt átálltunk a későbbi esti lefekvésre – osztotta meg Gőgh Anna, aki pedagógusrendben dolgozik, így nem volt szüksége különösebb logisztikai bravúrra a gyerekfelügyelet megszervezéséhez. Őket Pál Andrea és harmadik osztályos kislányaikat kísérte a Refibe, és mint elmondták, kimondottan érezhető volt az eltérés a hagyományos téli vakációtól. – Volt, hogy néha már unatkozott a gyerek, de pihentetőbben is teltek az ünnepek az eddigieknél – jegyezte meg.

A téli szünet nagyon jól telt, mégis sírás-rívással indult az új év első tanítási napja Almásiéknál. István és Panna minden terve valóra vált, a korai ébredés nehézségei után pedig már rutinos jó kedéllyel érkeztek a Kálvin téri intézménybe. Akadtak, akik nem tudták a fentiekhez hasonló zökkenőmentességgel kezelni a téli szünetet. Kisfalusiék két felsős fiút hagytak otthon az új év első hetére, mert dolgozniuk kellett. – A Netflix volt a megoldás ezekre a napokra, a fiúk napközben pizzát rendeltek, de besegített a nagyi is a főzésbe.

Nem mélyre dugott táskák

Elekék legnagyobb megkönnyebbülését az okozta, hogy az eddigiektől eltérően ebbe a szünetben sem kötelező, sem szorgalmi feladatot nem kaptak a gyerekek. Ennek ellenére az utolsó napokban volt egy kis ismétlés, ami a szülők szerint egyrészt a tananyag felelevenítése, másrészt a tanulás iránti figyelem gyengéd visszaterelése miatt volt szerencsés. Szintén a kis léptékű kondicionálás zászlaja alatt telt Szodoray-Parádi Abigél családjának utolsó hete. Újabb Covid-megbetegedés húzta keresztbe a négygyermekes család számítását, így a terveikkel ellentétben nem családlátogatással és síeléssel, hanem beszélgetéssel és sok-sok játékkal teltek a téli tanszünet napjai. Az úgynevezett „visszaállítást” Abigél jótékony furfanggal oldotta meg: a szilveszteri – rekordnak minősülő – későn fekvés után egyre korábban és korábban keltették fel a kisiskolás gyerekeiket. Szombat reggel volt a főpróba, így ma nem volt nehéz ébredésünk – osztotta meg az anyuka, aki hétfőn első osztályos ikreinek, valamint negyedikes és egy 19 éves gyermekének készített reggelit.

Úgy tűnik, az ahány ház, annyi szokás rigmusa a rendhagyó téli szünetben nem rekedt meg a szilveszteri malac fűszerezésénél. Bőven van már tapasztalat, és vele sok bevált megoldási lehetőség is a digitális oktatás miatt arról, mit kell tenni, ha a tervezettnél tovább tart zárva az iskola.

SzD