Idővel ötven- és százezer között lehet a szövetkezetben dolgozó kismamák létszáma

Decemberben alakult meg a Kisgyermekesek Érdekvédelmi Szövetsége, amelybe a már működő kismama-szövetkezetek léptek be – mondta el Kósa Lajos, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke a Napló kismama-szövetkezetek helyzetét célzó kérdésére. Hozzátette: van már számos példa arra, hogy ilyen formában dolgoznak kismamák; egy kozmetikai cég logisztikai részlege rendszeresen veszi igénybe ezt a foglalkoztatási módot. Kósa Lajos szerint összességében jól halad az új szövetkezeti tömörülés, szerinte idővel ötven- és százezer fő között lehet a foglalkoztatotti létszám. 

– Azt látjuk azonban, hogy a munkaadók ismerethiánya jelenleg némiképp hátráltatja a folyamatokat. Megfigyelhető ugyanis bizalmatlanság, félelem a részükről, ami abból a hibás okfejtésből fakad, hogy egy kismama bármikor kieshet a munkából. Ez azonban nem egy végiggondolt érvelés, hiszen a szóban forgó foglalkoztatási forma pont attól rugalmas, hogy ha egy tag nem tud az adott napon munkát vállalni, akkor jön helyette másik – szögezte le az elnök. Emlékeztetett továbbá, hogy aggodalomra nincs ok, hiszen a diákszövetkezeti rendszer 1984-től kezdett kiépülni, de még a kétezres évek derekán is több részletszabályozás volt szükséges a gördülékeny működéshez. Hozzátette: jelenleg 200 ezer diák dolgozik a tagszervezeteken keresztül, és a nyugdíjas-szövetkezetek is több tízezer tagot számlálnak. 

Becsuknák a kiskaput 

Fontos megjegyezni, hogy július elsejével lépett hatályba a kismama-szövetkezetek alapítását lehetővé tevő jogszabály, amelynek tervezetét épp Kósa Lajos terjesztette az országgyűlés elé.

A szövetkezeti forma rugalmas, részmunkaidős foglalkoztatást tesz lehetővé azok számára, akik gyest vagy gyedet kapnak, mindezt a hagyományos foglalkoztatásnál kedvezőbb adózási feltételekkel, hiszen a bevétel után mindössze a 15 százalékos jövedelemadót kell megfizetni. 

Kósa Lajos elmondta, hogy az atipikus foglalkoztatás területén akadnak még megoldásra váró szabályozási feladatok. – Bevezettük a minimális szolgáltatási díjat, ami azt garantálja, hogy a szövetkezeti tagoknak kifizethető minimumösszegnek el kell érnie a minimálbér szintjét. Azzal, hogy jelentősen emelkedett a minimálbér, nyílt egy kiskapu a rendszerben, mely a munkaadók részéről kihasználható a szövetkezeti tagok kárára – magyarázta, majd hozzátette: – A minimális szolgáltatási díjat ugyanis egy szorzószámot alkalmazó képletből számítják, amelyből kiesik a szorzó abban az esetben, ha a munkaadó a minimálbérnél magasabb összeget fizetne a szövetkezeti munkavállalónak. Ezzel azonban az a probléma, hogy amennyiben a munkaadó minden saját költségvonzatot levon az összegből, azzal a tagokhoz a minimálbérnél alacsonyabb összeg jut. Ezt az ellentmondást a napokban feloldjuk egy módosítással – foglalta össze Kósa. 

Nyugdíj előtt állóknak 

Mindemellett tervezik egy mentorprogram indítását is. Ebben nyugdíj előtt állókat toboroznának, s az ő számukra a szövetkezeti forma lehetőségeiről és szabályrendszeréről tartanának oktatást a későbbi hálózatépítés reményében. – Ezt a jövőben kiterjesztenénk a kismamákra is, ezzel is elősegítve az új tömörülés felfutását – zárta Kósa Lajos.

MI 
 

A munkaadók ismerethiánya jelenleg némiképp hátráltatja a folyamatokat Kósa Lajos