A nevelők sajnálják, mikor a gyerekek végül elmennek óvodába

A bölcsődében nincs teljesítményelvárás, a szabad játékra építenek.

Józsáné Farkas Tünde | Fotó: Kiss Annamarie

Fotó: KISS ANNAMARIE

A bölcsődékben a nevelés-gondozás egysége érvényesül, hiszen minden gondozási helyzetben nevelés, ismeretátadás is történik. A szellemi fejlődés legtermészetesebb formája a játék, mely a gyermekkor legfontosabb tevékenysége. A bölcsődékben a kisgyermeknevelők megteremtik a nyugodt, örömet szerző játék feltételeit, hogy a gyermek biztonságban érezze magát. Józsáné Farkas Tünde immár harmincegyedik éve dolgozik kisgyermeknevelőként a Varga Utcai Bölcsődében. Édesanyja óvónő, neki pedig első perctől az volt az álma, hogy gyerekkel foglalkozzon. – A gyerekek szeretete adott volt; bár elindultam az óvónői pálya felé, aztán itt kötöttem ki, s ennek nagyon örülök. A gyerekeknek ez az életszakasza nagyon megfogott, harminc éve a hobbim a hivatásom – mondta a Naplónak Józsáné Farkas Tünde. – A bölcsődések annyira védtelenek, tiszta lelkűek, s teljesen az ember szívéhez tudnak nőni. Mi vagyunk a „második anyukájuk” az édesanyjuk munkaidejében. Teljesen megismerjük őket, sajnáljuk, mikor elmennek óvodába – fogalmazott.

A kisgyermeknevelő arról is beszélt: a bölcsődében a nevelés és a gondozás együtt folyik. Ők nem tanítanak, a gyerekek utánozzák őket és egymást. – A gyerekek ösztönösen csinálnak mindent, de vannak nálunk is olyan tevékenységek, amelyek az életkori sajátosságaikhoz illenek. Ha az ő szintjükre bontjuk le a feladatokat, akkor fejlődnek, így tapasztalnak meg dolgokat – beszélt a mindennapokról. A bölcsődében nincs teljesítményelvárás, a szabad játékra építenek. A gyerekeket azt játszanak, amit éppen akarnak, a kisgyermeknevelők csak a rendelkezésükre állnak, próbálják megmutatni nekik a világot. – Nekünk is haladni kell a korral; mások a mostani gyerekek, mint a harminc évvel ezelőttiek, de igazából a kisgyerek mindig kisgyerek marad. Nekünk az a felelősségünk, hogy a helyes irányt mutassuk meg – nálunk nem jut eszükbe, hogy például a telefonhoz nyúljanak. Rengeteg mesekönyv veszi őket körül, van furulya, citera, próbáljuk az életnek azt az oldalát megmutatni, amelyet otthon nem minden gyerek kaphat meg most – fogalmazott Józsáné Farkas Tünde. Szerinte változó, hogy melyik gyermek mit hoz a családból, de mindenkiből ki lehet hozni a legjobbat.

A bölcsődében a gyerekek megtapasztalják az önállóságot egy bizonyos szintig, és itt teszik meg a szocializáció első lépéseit is. – Nekik ez az első közösségük. Itt már megismerik a szabályokat, tudnak együtt dolgozni, igényük van a társaságra, hogy együtt játsszanak. A bölcsődés gyerekekkel ezt nem kellelölről kezdeni az óvodában. A szabálykövetés, a napirend, a biztonságérzet is kialakul itt – mondta. A koronavírus-járvány miatt tavaly egy kis időre teljesen leállt a bölcsődei ellátás, azonban a kisgyermeknevelők nem engedték el a szülők és a gyerekek kezét: videókat, ajánlásokat készítettek nekik. Ez azért is volt fontos, mert a bölcsődei mindennapokban jelen vannak a mondókák, énekek. A képeskönyvek nézegetése közben kialakuló beszélgetés sok új ismeretet ad a gyerekeknek, mindemellett a mese segíti az értelmi, érzelmi és az erkölcsi fejlődést, így ennek kiaknázására ösztönözték a szülőket is a leállás idején.