Hatszázezerért is adtak el házat tavaly Hajdú-Biharban

Érdekességeket, rekordokat is hozott 2020 a megyei lakáspiacnak.

Fotó: illusztráció / Shutterstock

A járvány lakáspiacra gyakorolt hatásait szem előtt tartva egyenesen a hullámvasutazás éveként jellemezte 2020-at az ingatlan.com. A szakportál minapi közleményében kiemelte, a náluk tavaly megjelent több mint 540 ezer hirdetésből rekordszámú, 115 ezer esetben kínáltak kiadó lakást. A legolcsóbb ház 300 ezer forintért kereste (és keresi még mindig) új tulajdonosát egy Borsod megyei kistelepülésen, a legdrágább lakásért pedig 74 millió forintot kellett kifizetni, még szép, hogy a Balaton-parton. A kiszámíthatatlan év hullámai természetesen a hajdú-bihari piacot is átmosták, a rendkívüli időszak érdekességeit, legjeit Balogh László, az oldal vezető gazdasági szakértője bontotta ki a Hajdú Online-nak.

Milliós lakás, milliárdos luxusbirtok

Balogh Lászlótól megtudtuk, 2020-ban a legolcsóbb megyei ház Bárándon kelt el, az 1000 négyzetméteres telken található 50 négyzetméteres ingatlanért 600 ezer forintot kért a tulajdonosa. A legolcsóbb lakás Hajdúböszörményben cserélt gazdát, a kétszobás 54 négyzetméteres lakást 1 millió forintért adták.

Egyáltalán nem meglepetés, hogy a skála másik, zsebbenyúlósabb végét Debrecenben és környékén kell keresni. Mint arra a szakértő rámutatott, a legdrágább lakás, ami 2020-ban a megyeszékhely kínálatában szerepelt, még mindig eladó: ez egy 220 négyzetméteres belvárosi 5 szobás penthouse lakás, amit 159 millió forintért hirdet az eladója. – Szintén tulajdonosát keresi 2020 legdrágább háza is, ami egy Debrecen-Józsa városrészben található privát birtok.

„A minden igényt kielégítő 8 szobás luxusingatlanért és az azt körülvevő 4 hektáros botanikus kertért 990 millió forintot kér az eladó”

- világított rá Balogh László, aki kérdésünkre a legolcsóbb és legdrágább megyei városokról, falvakról is szót ejtett.

Elárulta: a legdrágább település 2020-ban a lekerült hirdetések átlagos négyzetméterárát tekintve Debrecen volt (453 ezer forinttal), majd Ebes következett (371 ezer forinttal), a dobogó legalsó fokára pedig Hajdúszoboszló fért még fel (346 ezer forinttal). A legolcsóbbak Furta (13,9 ezer forintos négyzetméterár), Hencida (46 ezer forint) és Tiszagyulaháza (44 ezer forint) voltak.

Nem sokat gondolkoztak

A szakportál korábbi közleménye szerint a megtorpanó piacon a korábbinál hosszabb időbe telt egy lakás vagy ház értékesítéséhez, a leggyorsabb eladások mégis egy napon belül megtörténtek. Hajdú-Bihar itt egy országos rekordot is tart: a fővároson kívüli kínálatból egy hajdúböszörményi családi házat adtak el a leggyorsabban.

A 110 négyzetméteres, 3 szobás házért 37 millió forintot szeretett volna kapni a gazdája. Ez olyan kedvező ár volt, hogy az egyik júniusi délután feladott hirdetésre másnap 30 percenként jöttek a vevőjelöltek, egyikük pedig meg is vásárolta, említették a híradásban.

Balogh László további megyei sebességrekordokat is felszínre hozott. – A leggyorsabban eladott Debreceni garzon egy 29 négyzetméteres belvárosi téglaépítésű lakás volt, amit 2020 szeptemberében hirdetett meg a tulajdonosa az ingatlan.com-on, és 24 órával később el is adta 13,9 millió forintért. A legdrágább 30 órán belül eladott ingatlan pedig egy 63 négyzetméteres, felújított, 2+1 félszobás debreceni lakás volt, amit kereken 40 millió forintért tudott eladni a tulajdonosa – mutatott rá a portál munkatársa.

Stagnáló lakbér

A szakértőt a megyei albérletpiac tavalyi sajátosságairól is kérdeztük. A kiadó ingatlanok számában – az adatokból kirajzolódó országos trenddel némileg ellentétesen – például bő ezres csökkenést figyelhettünk meg Hajdú-Biharban: 2019-ben 6367 kiadó lakást és házat hirdettek meg a portálon, míg 2020-ban 5276-ot.

– Hajdú-Bihar megye a magyarországi megyék között kakukktojásnak számít, mivel az egyetemvárosok közül szinte csak Debrecenben nem csökkentek érdemben a bérleti díjak. 2019 végén 100 ezer forint volt a havi átlagos bérleti díj, ami év közben 110 ezer forintra emelkedett, majd októberre ismét 100 ezer forintos átlagra tért vissza – árulta el Balogh László, majd hozzátette, ennek oka leginkább abban keresendő, hogy a koronavírus nem annyira viselte meg Debrecent, a megye gazdasága stabil alapokon áll, és az egyetem is működőképes maradt, ami vonzerőt jelentett a városban tanuló rengeteg külföldi diák számára is.