2020.10.12. 19:11
Meteor, hullócsillag, idegen bolygók: a világűr számos érdekességet rejt
Maga a hullócsillag elnevezés téves, mivel egy parányi porszemcse fölizzásáról van szó – mondja a szakember.
20190813_Csillaghullás_Perseidák_Bélmegyer_BÁ_BMH
Fotó: MW-archív
Megközelítőleg százmilliárd csillag van a mi tejútrendszerünkben, ahol a naprendszerünk is mozog. A kérdésre, hogy egy hétköznapi ember miről ismerheti fel a csillagokat, a válasz egyszerű.
– Amennyiben egy fényszennyezésmentes helyen vagyunk, fel kell nézni az égboltra. A Földről látható összes csillag – amely hihetetlen nagy távolságra van tőlünk – fénye a földi légkörbe belépve beremeg. Gyakorlatilag egy vibrálásról beszélünk – válaszolta a Napló kérdésére Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő.
„Abban az esetben, ha nem tudjuk eldönteni, hogy az égen látható jelenség egy csillag vagy egy bolygó, akkor meg kell nézni, hogy vibrál-e a fénye. Ez a földi légkör optikai játéka. Ha egy látszólag csillagnak tűnő égitest egyenletesen, masszívan sugárzik, akkor bolygóról beszélünk.”
– Most szerencsés időszakban vagyunk, hiszen három bolygó is ragyog az égen. A napokban, az átlagos esti égbolton, déli irányban fényesen látszik a Jupiter – a naprendszer legnagyobb bolygója – mellette a Szaturnusz, és tőlük balra a Mars. A fény erőssége nyilvánvalóan attól is függ, hogy honnan vizsgálódunk, tiszta légkörű hegyvidékről szebb az égbolt! A legjobb választás egy szabadabb horizontú pont. Jelenleg hajnalban, a keleti részen napkelte előtt, gyönyörűen látható a Vénusz, amit Esthajnalcsillagnak is szoktak nevezni – tette hozzá.
Az augusztusi szép nyári éjszakákon körülnézve több meteorhullás látható az égbolton. A Perseida nevű meteorraj augusztus tizenegyedike körül jelentkezik, de látványos lehet a november tizenhetedike körüli Leonida-raj is.
Hullócsillagok és meteoritok
– Maga a hullócsillag jelenség egy rossz elnevezés. Amit az emberek hullócsillagnak neveznek, valójában egy parányi porszemcse fölizzása. Pontosan a naprendszerben keringő poráradatok, ha metszik a földpályát és az észlelőnél már éjszaka van, akkor láthat „hullócsillagot”. Ez a Nap körül keringő porszemcseáradatok földi légkörbe való beérkezése következtében alakul ki. Egy parányi porszemcse fölizzik, amikor beér a Föld sűrű légkörébe, és teljes mértékben megsemmisül, azaz elég – részletezte Szoboszlai Endre.
– Ezt látjuk mi hullócsillagnak, azonban a csillagokhoz semmi köze nincs.
„Elképzelhetetlen, de egy tizedmilliméteres porszemcse is tud akkora villanást okozni, ami látványosnak mondható. Kevesen gondolnák, de naponta körülbelül négyezer tonna ilyen kozmikus porszemcse hullik le a Földre.”
– Ez azt is jelenti, hogy nem ég el mind. Sok esetben meg is találják őket, ezeket hívjuk a meteoritoknak. Néhány, a Nap körül keringő poráramlatban vannak nagyobb darabok is, majd, amikor egy-egy ilyen méretű porszemnek, – mondjuk meteornak – csak a felszíne pörkölődik meg, felizzik és akár egy tűzgömb jelenség is látható. Ez főként akkor jellemző, ha éppen az éjszaka folyamán lép be a földi légkörbe. Ha egy ember ezt észleli, annyit lát, hogy egy hatalmas izzó gömb – ahol akár még hanghatás is keletkezhet –, lezuhan a Föld valamely pontjára. Ha jók az észlelési leírások és akkora volt a meteor, hogy nem robbant szét, akkor megtalálható, ez az úgy nevezett meteorit – mondta.
Kráterben kőanyag
Szoboszlai Endre megosztotta, hogy egy átlagember is könnyedén tudhatja, hogy meteoritot talált. – A becsapódás következtében rendszerint keletkezik egy kisebb méretű kráter, aminek a középpontjában vagy annak a közelében – a mélyedésben –, található egy ismeretlen kőanyag.
„Ha egy szántóföldön belebotlunk egy gyanús kráterbe, aminek a közepén fellelhető egy kő, értesíteni kell a hatóságokat”
– hívta fel rá a figyelmet, majd kiemelte, hogy ez egy ritka ajándék az égből. – Az emberek számára az a megnyugtató, ha nagyobb méretű meteor nem érkezik a Földre. Amennyiben egy személygépjármű méretű darab lezuhanna, egy kisebb város gyakorlatilag megsemmisülne, vagy brutális módon lerombolná azt. A becsapódást követően lökéshullámok keletkeznének, ami egy kisebb földrengést idézne elő – tudatta.
Felfoghatatlanul nagy távolságok az űrben
Megközelítőleg 4,3 milliárd éves a Földünk és ezalatt odáig jutottunk, hogy létrejött az élet, a növény- és állatvilág, majd végül megjelent egy lény, amely idővel technikai fejlettséget is elért. Ötmilliárd év múlva pedig a Nap egy vörös óriás csillaggá fog felfúvódni, a Merkúr, a Vénusz és a Föld is elég körülötte.
– A több évtizedes gyakorlatomból kiindulva úgy gondolom, hogy úgy érdemes tisztázni a dolgokat, hogy ne higgyék el az emberek a különböző fantasy filmek anyagát – jelentette ki Szoboszlai Endre. – A világűr önmagában kellően érdekes ahhoz, hogy találjunk nem mindennapi dolgokat, nem kell hozzá ember alkotta film. Azt veszem észre, hogy komoly probléma mutatkozik meg az emberek tudatában, a világűrben található égitestek megközelíthetőségét illetően. Olyan hihetetlen távolságok vannak a világűrben, amit a jelenlegi emberiség, a mai technikai fejlettséggel képtelen leküzdeni – tette hozzá.
Szoboszlai Endre elmondta, az egyik probléma, hogy olyan óriási távolságra van minden égitest egymástól, amivel nem tudunk mit kezdeni. – Hiábavaló lenne, ha találnánk valahol egy másik hasonló bolygót, mint a Föld. Sok feltételnek kellene teljesülni egy másik bolygón ahhoz, hogy technikailag fejlett civilizáció alakuljon ki. De ez lehetséges, akár a mi tejútrendszerünkben is vagy a legközelebbi galaxisban, mely 2,2 millió fényévre van tőlünk, ez az Androméda-galaxis – részletezte a csillagász-ismeretterjesztő.
Ezer év várakozás
– Tegyük fel, hogy nem is nézünk egy másik galaxist, csak a mi tejútrendszerünk csillagai között kutatunk. Találunk néhány olyan csillagot, amely körül van bolygórendszer, ahol esetleg kialakult az élet. Feltételezzük, hogy ezer fényévre van, ami egészen kicsi távolság a csillagok világában. Azonban, ha egy bolygó ezer fényévre van, az azt jelenti, hogy ha oda elküldenénk egy üzenetet, az ezer évig utazna a térben. A rádióhullámok és a fény terjedési sebessége közel ugyanannyi, azaz háromszázezer kilométer másodpercenként. Ezer évig megy az üzenetünk, és amennyiben ott velünk egyidejűleg él egy minimum ilyen szintű világ és megkapják, akkor megfejtik, majd válaszolnak. Mi pedig újra ezer évet várunk a válaszra – fogalmazott.
Vámosi Kira