Ésszel égessük az avart, körültekintően gyújtsunk tüzet!

Az őszi lombhullás habár csodás természeti jelenség, sokaknak gondot okoz az avar, valamint a kerti hulladék eltakarítása. Szinte nincs olyan nap, hogy ne keletkeznének avartüzek, melyeknek többnyire emberi felelőtlenség az oka. A tűzoltókat legtöbbször tavasszal és ősszel riasztják szabadtéri tűzhöz.

Az ilyen tűz­ese­tek 99 százaléka emberi felelőtlenség miatt történik, éppen ezért nagyon fontos körültekintően eljárni az avar és a kerti hulladék égetése közben. Ennek kapcsán a tűzoltókat tavasszal és ősszel riasztják a legtöbbet – mondta el a Naplónak Papp-Kunkli Nóra tűzoltó hadnagy, a megyei katasztrófavédelem szóvivője. Megtudtuk,

a múlt évben 678 alkalommal avatkoztak be ilyen esetek miatt a lánglovagok Hajdú-Biharban.

A szabadtéri tűzgyújtásnak szigorú szabályai vannak, melyek megszegése pénzbírságot is vonhat maga után. Ez a károk mértékétől függően 20 ezer forinttól 3 millió forintig is terjedhet. Fontos, hogy jövőre országosan mindenhol tilos lesz az avar és a kerti hulladék égetése, az erről szóló törvénymódosítást nyáron fogadta el az Országgyűlés: 2021. január 1-jétől törlik azt a rendelkezést, melynek alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, így általánossá válik a levegő védelméről szóló kormányrendelet alapján a tilalom az egész országban. Jó megoldás lehet a kerti hulladék hasznosítására tüzelés helyett a komposztálás, valamint a lakosok számára idén is elérhetők voltak a lombgyűjtő zsákok.

– Sokan úgy akarják megkönnyíteni a kerti munkát, hogy az elszáradt gazt lekaszálás helyett leégetik. A szabadtéri tűzesetek 99 százaléka az emberi felelőtlenségre vezethető vissza – mondta Papp-Kunkli Nóra.

Tartsuk be a szabályokat!

Az avarégetésnek, illetve szabadtéri tűzgyújtásnak számos veszélye van, éppen ezért mindig fontos körültekintően eljárni. – A hirtelen feltámadó szél miatt a tűz iránya megváltozhat, így lakóházat is veszélyeztethetnek a lángok, vagy a kerítésre, illetve a kertségekben a kisebb erdők aljnövényzetére is átterjedhetnek. Olyan is előfordul, hogy a növényi hulladék égetése közben elhatalmasodnak a lángok, és a tüzet gyújtó személy már nem tudja megfékezni, megsérülhet, miközben próbálja eloltani azt – fogalmazott a szóvivő. Papp-Kunkli Nóra a szabadtéri tűzgyújtás szabályairól is tájékoztatott. Az egyik legfontosabb, hogy baj esetén azonnal hívjuk a 112-es segélyhívó számot, és kérjük a tűzoltók segítségét! A tűzeset megelőzéséért figyeljünk arra, hogy a tüzet sose hagyjuk felügyelet nélkül! Gondoskodjunk arról, hogy mindig legyen a közelben megfelelő mennyiségű oltóanyag (víz, homok, tűzoltó készülék); valamint legyenek a tűz irányításához szükséges kéziszerszámok is (gereblye, lapát, vasvilla)!

Ha feltámad a szél, azonnal oltsuk el a tüzet!

Fontos továbbá, hogy belterületen csak ott égessünk kerti zöldhulladékot, ahol a települési önkormányzat rendelete ezt megengedi. Amennyiben nincs ilyen rendelet, tilos égetni! Az égetés napját, valamint annak időtartamát szintén az önkormányzati rendeletek határozzák meg, kizárólag ezekben az időpontokban szabad tüzet gyújtani! Külterületen a tarlót és vágott növényeket csak bejelentés után lehet égetni, amelyet a tevékenység előtt öt nappal kell az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi területi szervnél írásban jelezni. – A szabályok megszegője tűzvédelmi bírsággal is sújtható, amely – az okozott károk megtérítésén felül – az előidézett károk mértékétől függően 20 ezer forinttól 3 millió forintig is terjedhet – hangsúlyozta.

Komposztáljunk!

Az avarégetés helyett kiváló megoldás a kerti hulladék komposztálása. Ez olyan biológiai folyamat, melyben a háztartási vagy kerti szerves hulladék tápanyagban gazdag humuszszerű anyaggá alakul. Célja, hogy a szerves hulladékok újrahasznosításával olyan tápanyagban gazdag végtermék jöjjön létre, amely a talaj termékenységére is kedvezően hat. VK

Jövőre tilos az avarégetés

Idén nyáron fogadta el az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, mely alapján jövő évtől tilos az avar és a kerti hulladék égetése. A módosítás célja a levegő minőségének javítása, ezáltal a lakosság egészségének védelme. A levegőminőség alakulásában a lakossági fűtés mellett kiemelt szerepe van az avar és a kerti hulladék égetésének. Jövő év január 1-jétől törlik azt a rendelkezést, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, így általánossá válik a levegő védelméről szóló kormányrendelet alapján a tilalom az egész országban.

Vass Kata