Csendháborítás, panaszos szomszéd, kaució: a bérbeadás aranyszabályai

Nyáron a pihenésé és a nyaralásé a főszerep, de a nagy utazás idén sokaknál elmarad, a jelenlegi helyzetben a legtöbben inkább belföldi úti célokat keresnek fel. Sokan kiadják bérbe ingatlanjukat, ezért fontos, hogy ismerjük a jogainkat, legyünk akár ingatlantulajdonosok vagy bérlők. Dr. Andirkó Balázs István ügyvédet kérdeztük a nyaralótulajdonos, illetve a bérlő jogairól.

Mi a teendő, ha a bérlő nem fizet? A szomszédok kinek jelezhetik, ha a bérlő nem tartja be a házirendet?

– Az ingatlantulajdonosokat – azon túl, hogy az ingatlan értelemszerűen a tulajdonukban áll – megilleti az ingatlan használatának joga, illetve az ingatlannal való rendelkezés, melybe beletartozik a turisták számára történő bérbeadás is. A rövid időtartamra bérbe adott ingatlanok esetén gyakran utólag történik az elszámolás a felek között, azonban ha a bérlő valamilyen okból nem hajlandó a bérleti díjat a bérbeadó részére megfizetni, a bérbeadónak törvényes zálogjoga van a bérleti díj és a költségek összegének erejéig a bérlő által a bérlemény területén hagyott vagyontárgyakon: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elszámolásig a bérbeadó visszatarthatja a bérlő vagyontárgyait – tájékoztatta a Naplót.

– A bérlők a teljes bérleti időszak alatt jogosultak arra, hogy a bérleményt zavartalanul használják (természetesen abban az állapotban, ahogyan azt átvették), előzetes bejelentés nélkül még a bérbeadó sem léphet be az ingatlanba. Persze, az ingatlan használata nem kizárólagosan azt a személyt illeti meg, aki bérlőként a bérleti szerződést megköti, hanem a vele együtt érkező személyeket is – gondoljunk csak a családokra vagy a baráti társaságokra – folytatta dr. Andirkó Balázs István ügyvéd. – A szomszéd nem szólhat bele abba, hogy a tulajdonos kiknek és mennyi időre adja ki a nyaralóját, ugyanis a tulajdonjog és annak részjogosítványai: a tulajdonlás, a használat és a rendelkezés – olyan jogok, melyeknek gyakorlásában a szomszéd ilyen szinten nem korlátozhatja a tulajdonost – hangsúlyozta.

Szigorúbb előírás

A szakértő részletezte, ha a bérlő neki felróható okból kárt okoz az általa bérelt ingatlanban, köteles az okozott kárt a tulajdonos részére megtéríteni. – A tulajdonosnak, amennyiben biztosra szeretne menni abban, hogy az esetlegesen keletkező kára megtérül, lehetősége van előzetesen óvadékot kérnie a bérlőtől (amelyet a köznyelv kaucióként emleget), melyet nem vagy nem teljes egészében köteles visszafizetni a bérlő részére az általa történt károkozás esetén – mondta, majd a csendháborításra is kitért: – A csendháborítás független a bérleti jogviszonytól vagy a lakástól, ugyanis a szabálysértési törvény értelmében a csendháborításért az felel, aki azt megvalósítja. A csendháborítás részleteit a környezetvédelmi törvény felhatalmazása alapján a helyi önkormányzatok az illetékességi területükön maguk is szabályozhatják, ezáltal az általános szabályoknál szigorúbb előírásokat alkothatnak, érdemes tehát az úti cél kiválasztása előtt tájékozódni az adott településre vonatkozó szabályokról. Ezen túlmenően a zajkeltéssel kapcsolatban a társasházak vagy nyaralókomplexumok házirendje is tartalmazhat további előírásokat. A nyugalom megzavarására nincs egzakt jogi megfogalmazás, az eset összes körülményeinek figyelembe vételével állapítható meg, hogy átlépi-e a zajkeltés a környékbeliek tűréshatárát – ismertette.

Közösségi együttélés

A jogásznak azt a kérdést is feltettük, hogy nyaralótulajdonosként figyelmeztethetem-e a szomszéd nyaraló tulajdonosát, hogy a bérlői folyamatosan hangoskodnak, zenélnek? – Természetesen igen, bár a békesség kedvéért érdemes fokozatosan figyelmeztetni a szomszédokat vagy a szomszéd nyaralóban tartózkodó bérlőket a közösségi együttélés általános szabályaira. Súlyosabb rend­zavarás esetén akár a rendőrséghez is fordulhatunk, a kiérkező járőrök felszólíthatják a zajkeltőket a cselekmény abbahagyására, valamint szükség esetén helyszíni bírságot is kiszabhatnak.

„Fontos szem előtt tartani, hogy egy valótlan bejelentés önmagában szabálysértést is megvalósíthat”

– válaszolta.

A szakember azt tanácsolja a tulajdonosoknak, hogy szűrjék meg a potenciális bérlőket: egy gyerekes család jó eséllyel kevesebb kellemetlenséget tud okozni, mint egy legénybúcsúra érkező társaság.

Ismerjük meg a környéket!

– A hangosabb bérlőknek érdemesebb a sűrűn lakott területeken, illetve a lakó-pihenő övezeteken kívül eső szállást keresniük – hívta fel a figyelmet dr. Andirkó Balázs István. – Továbbá célszerű olyan úti célt választaniuk, amely település lakói köztudottan nagyobb tűréshatárral rendelkeznek: például a koronavírus-járvány következtében a turisták körében megnőtt a Balaton iránti érdeklődés, és a tűréshatár tekintetében még két Balaton-parti város között is nagy lehet az eltérés. Megesik természetesen, hogy a szórakozni vágyókat elkapja a hév, azonban a későbbi kellemetlenségek elkerülése végett felelősséggel kell viseltetniük a közösségi együttélés minimális normái iránt, valamint figyelemmel kell lenni arra is, hogy a környéken valószínűleg pihenni vágyók is tartózkodhatnak.

Nagy Emese