A hazai vizek „ékkövei” valódi álcázó mesterek

Ha egy-egy jégmadár elrepül felettünk könnyen hihetjük kolibrinek, de ha közelebbről megvizsgáljuk a gyönyörű madárfajt, akkor láthatjuk, hogy nagyon sokban különböznek. Imre István madarásszal beszélgettünk a jégmadarakról, Magyarországon körülbelül 1600-1800 pár élhet, de pontos állomány nem ismert. Leginkább a folyók, patakok, öntöző kanálisok mellett találkozhatunk velük, igazi vízimadár, amely főképpen kisebb halakkal, vízi rovarokkal táplálkozik. – A szárnyas színezete nagyon érdekes, a hasoldala narancssárga színű, ami azt a célt szolgálja, hogy a víz fölé emelkedett gallyakról vadászva a patakokban lévő halak száraz levélnek gondolják. Továbbá felül a kobaltkék, pöttyös tarkítással ellátott színezék pedig hozzájárul ahhoz, hogy a levegőben vadászó ragadozók ne vegyék észre őket, pontosabban víztükörhöz hasonlítsák – hangsúlyozta a Naplónak a madarász.

Partoldalba fészkelnek

Vizeink ékkövének is nevezik hazánk egyik legszebb madarát, aki szeretné testközelből is látni őket, az a Bihari-sík mentén található kanálisok közelében biztosan rátalál néhány példányra. – A színezete miatt a kolibrihez is szokták hasonlítani, de jóval nagyobb madárról van szó, 5 centiméteres szigonyszerű csőréről nem is beszélve. Eszmei értéke 50 ezer forint, meredek partoldalakba vájnak fészek­odút, tojásaik pedig összetéveszthetetlenek, rendkívül fényesek, mintha porcelánból lennének. Fiókáikat nem egyszerre etetik, úgy állnak sorba, mint a kiskatonák: egymás után, és az kap először élelmet, aki elöl áll, majd amikor kapott, akkor megy a sor végére. Amelyik fióka nem így tesz, azt a többiek megcsipkedik – fűzte hozzá.

NE