Volt egyszer egy debreceni négyes tuja

Sokan gondolnak vissza nosztalgiával még napjainkban is a cívisváros egykori 4-es villamosára, mely a Vágóhíd utca végéig szállította a naponta sok ezer – főként gyári dolgozó – utast.

A kocsik 1962-ig a Kossuth utcáról mentek a Nap utcán át a Vágóhíd utcára, az áthelyezés után pedig a Béke útjáról (ma Szent Anna utcáról) siklottak az Attila tér felé.

Két mellékvonal

A közkedvelt tömegközlekedési eszköz történetét Gara Kálmán, a debreceni közlekedéstörténeti emlékszoba létrehozója, vezetője elevenítette fel a Napló érdeklődésére. A szakember elöljáróban felidézte: 1883. augusztus 21-én, Balog Mihály tervei alapján kezdődött a vasútvonal megépítése a pályaudvar és a Nagyerdő között. Kezdetben még lóvontatású közlekedésre gondoltak, de időközben módosult az elképzelés, és 1884. október 2-án átadták az Osztrák–Magyar Monarchia első gőzvontatású vonalát.

Megtudtuk azt is, hogy a fővonalból két mellékvonal ágazott ki. Az egyik a Bodolák-féle háztól a Péterfia utcán az István gőzmalomig teherszállítás céljából jött létre (a mai Füredi utca).

Csatlakozó vágánnyal

A másik szárnyvonal a Kossuth utcán, kezdetben lóvontatással a színházig, majd később gőzvonattal, áruszállítási célzattal a dohánybeváltóig épült meg.

Az utasszállítás a vonal villamosításáig még lóvontatású vonattal történt. Az 1911-ben a villamosítás keretében és az időközben 1910-ben megépült (tehát már 110 éves), a Nyíregyházi vasútvonal felett átívelő híd adta lehetőség révén a Közvágóhídig, később a Hétvezér utcáig építették a vonalat. Ezt úgy valósították meg, hogy csatlakozóvágány vezetett be a vágóhídra, melynek teljes hossza 2829 méter lett.

Másnap már busz járt

A villamos a Kossuth utca és a Nap utca érintésével, a Vágóhíd utcai felüljárón keresztül ért a célállomására. 1962-ben a 4. számú főútvonal építése miatt a Kossuth utcáról a Béke (ma Szent Anna) utcára helyezték át a vonal Nap utcáig tartó részét. Emiatt a Nap utcai kitérőt a görögkatolikus templom mellé helyezték át.

Gara Kálmán a Napló felvetésére rámutatott: az 1960-as évek végén elfogadott hibás politikai döntés eredményeként, 1970 és ’75 között az 1-es vonal kivételével az összes villamosvonalat felszámolták. A 4-es vonal volt az utolsó; ezt 1975. június. 23-án üzemzáráskor szüntették meg, s másnap a helyét már a 30 viszonylatjelzésű autóbusz vette át az utasszállítás lebonyolítása érdekében.

Vass Attila