Hétfa-elemzés: javulnak az életminőségi mutatók, de így is hátul állnak városaink

20200324 Hajdúböszörmény fotó: Matey István MI Hajdú-Bihari Napló A Nyugati Ipari Park fejlesztését célzó projekten belül elkezdődött Hajdúböszörményben az Újvárosi utca felújítása.

Fotó: Napló-archív

Nincs hajdú-bihari település a legmagasabb életminőséget nyújtó húsz magyar város közt – ez derül ki a Hétfa Kutatóintézet napokban megjelent tanulmányából, mely a járási székhelyek részletes elemzését tartalmazza.

Készítői szerint a legjobb helyzetben Debrecen van, magas életminőséggel a 24. helyen áll, az őt követő Hajdúszoboszló jó életminőséggel csak a 88. Közepes besorolást kapott Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Püspökladány és Berettyóújfalu. Komoly életminőségi kihívásokkal küzd Derecske, Nyíradony és Hajdúhadház, mely utóbbi a 174 települést tartalmazó lista utolsó előtti helyén áll.

A Hétfa Kutatóintézet a magyar járásszékhelyek életminőségét vizsgálta nyolc szempont alapján, melyek érintik a társadalom és a gazdaság helyzetét, valamint a település infrastruktúráját. Országos szinten az élmezőnyben Szentendre, Gödöllő, Paks járásszékhelyek végezték, leghátul a Borsod megyei Cigánd szerénykedik.

Nem meglepő, hogy Budapest tágabb körzetében, továbbá az Észak-Dunántúlon és a Balaton partján a legmagasabb, illetve a magas életminőségű járásszékhelyek vannak többségben. A déli országrészekben rendkívül vegyes a kép, az ország keleti harmadában pedig főként problémákkal küzdő és közepes életminőségű járásszékhelyeket talált az elemzés.

Az ország keleti harmadában a problémás és a közepes életminőségű járásszékhelyek vannak többségben, e területről egyedül Tiszaújváros került be a 40 legjobb életminőségű város közé, és mindössze további nyolc város kapott jó életminőségű besorolást, köztük Hajdúszoboszló – olvasható ki a Járásszékhely Monitor 2020 elemzésből.

A HÉTFA Kutatóintézet tanulmánya azt a 151 járásszékhelyt mutatja be, melyek nem megyei jogú városok. A 2012–2018 közti változásokat és a jelen helyzetet vizsgálva életminőségük alapján öt csoportba kategorizálták a településeket: a legmagasabb, a magas, a jó, illetve a közepes életminőségű, valamint a komoly életminőségi kihívásokkal küzdő városok.

Nyolc szempontot vizsgáltak: stabil demográfiai helyzet, erős gazdaság, élhető és biztonságos települési környezet, szociális biztonság, egyéni jómód, erős civil társadalom, fiatalok kompetenciái (ebben például a nyolcadikos tanulók szövegértése), elérhető szolgáltatások.

Nem tudnak kitörni

Az elemzés szerint a járásszékhelyek életminősége javult 2012 és 2018 között; leginkább a szociális biztonság terén sikerült ez, míg a demográfiai mutatókban részleges visszaesés volt megfigyelhető, a fiatalok kompetenciái pedig országos szinten stagnáltak. Azok a járásszékhelyek tudtak leginkább előrébb lépni, amelyek nagy volumenű helyi gazdaságfejlesztést tudtak megvalósítani.

Látható az is, hogy járásszékhelyeink egy része nem tud szűk mikrotérségi központból nagyobb, járási léptékű térszervező erővé válni. Továbbra is megfigyelhető a Dél-Dunántúl más régiókhoz viszonyított lassú lecsúszása. A határ menti járásszékhelyek leszakadása pedig évszázados folyamat, mely napjainkban is tetten érhető – írja az elemzés.

Hajdú-Bihar megye járásszékhelyeinek nagy része közepes életminőségű vagy komoly életminőségi problémával küzdő város, egyedül a megyeszékhely, Debrecen emelkedik ki magasan közülük.

Hajdúszoboszló is jobban teljesít: a fürdőváros annak köszönheti a megyén belül relatíve kedvező helyzetét, hogy valamennyi szempont alapján a stabil középmezőnyben áll – nem bír kimagasló, de kimondottan gyenge értékekkel sem.

Ezzel szemben például Hajdúböszörmény vagy Hajdúnánás hiába ért el kiemelkedő értéket az elérhető szolgáltatások, az élhető és biztonságos települési környezet dimenziókban, a civil társadalomhoz kapcsolódó mutatók alacsonyabb értékűek ezekben a városokban, ami jelentősen lerontja az összesítést.

Egy helyben

A legrosszabbul teljesítő járásszékhelyek a megye északkeleti szegletében találhatók: Nyíradony és Hajdúhadház egyaránt rendkívül gyenge eredményeket ért el a legtöbb szempontból, csupán stabil demográfiai helyzetük ellensúlyozza valamelyest a lemaradásukat.

Náluk csak valamivel van kedvezőbb helyzetben Derecske, de osztozik a problémáikban, így a központi funkciók hiányában, a környező nagyobb városokhoz képest alacsony (15 ezer fő alatti) lélekszámban, valamint a megyeszékhely elszívó erejében. Emiatt ezek a települések csak korlátozottan képesek a járásszékhelyi funkciók ellátására – állapítja meg az elemzés.

Nagy változás nem volt 2012 és 2018 között. Bár előrelépő (Derecske, Püspökladány) és hátracsúszó (Berettyóújfalu, Hajdúszoboszló) városok egyaránt vannak, azonban mérsékelt változásokról van szó, jelentős átrendeződésre nem került sor. Mindezek alapján a megye települései nem tartoznak az elmúlt évtized nagy vesztesei közé, viszont komolyabb előrelépés sem figyelhető meg. Tekintettel a debreceni BMW-üzem megvalósításának csúszására, a gazdasági fellendülés – és ehhez kapcsolódóan több más dimenzió terén való előrelépés – tovább várathat magára – vélik a kutatók.

SzT

A városok sorrendje (zárójelben a városi életminőség-index*)
1. Székesfehérvár (63,3)
24. Debrecen (57,1)
88. Hajdúszoboszló (51,4)
108. Hajdúböszörmény (49,5)
115. Berettyóújfalu (49,0)
117. Hajdúnánás (48,9)
128 Balmazújváros (47,6)
143. Püspökladány (45,7)
151. Derecske (44,7)
166. Nyíradony (40,7)
173. Hajdúhadház (35,4)
*a nyolc vizsgált paraméter alapján képzett mutatószám (Budapestet nem vizsgálták)

Borítókép: Tavasszal kezdődött Hajdúböszörményben az Újvárosi utca felújítása a Nyugati Ipari Park fejlesztéséhez kapcsolódóan. A városok igyekeznek kihasználni lehetőségeiket