Egyetlen koronavírusos beteget sem ápolnak az egyetemi kórházakban

Továbbra sem mehetnek a debreceni kórházak fekvőbeteg-részlegeire látogatók. Arról, miért maradt a látogatási tilalom dr. Berényi Ervin a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának elnöke beszélt szerda délután. Hangsúlyozta, az egészségügyi intézményekben továbbra is fennáll a fertőzés behurcolásának a veszélye, mely az egészségügyi ellátókapacitás tervezett biztonságos növelését veszélyeztetheti. A tényekre is hivatkozott: hétfőn folyamán 142 ezer új eset volt a világban, az Európai Unióban 15 ezer, a környező országokban (Románia, Bulgária, Ukrajna) emelkedik a fertőzöttek száma.

– Végiggondoltuk azt, hogy hol tart ma a járvány, illetve figyelembe vettük azokat a tapasztalatokat, amiket nap mint nap gyűjtünk a bejövő betegek szűrése kapcsán. Ezek egyértelművé tették, hogy nem lehet feloldani a látogatási tilalmat. Nem szabad annak kitenni az egészségügyi dolgozókat, hogy COVID-pozitív, de egyébként nem COVID-betegek megjelenése esetében sorcserét kelljen végrehajtani az ellátórendszer különböző területein – hangsúlyozta dr. Berényi Ervin, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának elnöke.

A Klinikai Központ a COVID-pozitív, illetve a fertőzés gyanús szülő nők, újszülöttek és gyermekek ellátására, a Kenézy Gyula Egyetemi Kórház pedig a felnőttek kezelésére kijelölt intézmény.

– Kinyíltak a határok, tehát már nincs 14 napos karantén se Románia felé, se vissza, ebben a szituációban úgy, hogy a betegek ki vannak éhezve az egészségügyre, és tódulnak be az ambulanciákra, azt a biztonsági kockázatot nem engedhetjük meg, hogy a látogatási tilalmat teljes mértékben feloldjuk – fogalmazott dr. Berényi Ervin.

Van azonban néhány kivétel. A súlyos állapotú betegek esetén az általuk megjelölt személy, a kiskorú beteg szülője, a vajúdás és a szülés alatt a szülő nőhöz férje, illetve a beteg vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személy látogathatják a beteget.

A járóbeteg-ellátásban már eltörölték azt a korlátozást, miszerint egy órában csak négy beteget vizsgálatnak egy-egy ambulancián, azonban a biztonsági szabályokat továbbra is be kell tartani.

– Ne feledjük azt sem, nem arról volt szó, hogy teljesen leállt az egészségügy. A Klinikai Központban 2019-ben 3500 járóbeteg fordult meg napi szinten, ez nem nullára esett vissza, 1700-ra ment vissza, tehát több mint 50 százalékon ment a járóbeteg-ellátás a legsúlyosabb időben is, most ott tartunk, hogy közel 3 ezer beteg jön naponta – részletezte az elnök.

Berényi Ervin a Napló kérésére a műtétekről is beszélt: – A sebészet volt az egyik olyan terület, ahol a Klinikai Központban mindössze 60-65 százalékra esett vissza a műtéti szám. Az egész megye sebészeti ellátása ránk hárult, mivel levettük a terhet a Kenézy Gyula Egyetemi Kórházról. Itt az egy lényeges dolog, hogy a Kenézy újrarendeződésével ott is elindulnak a műtétek, egyelőre dominálnak az egynapos műtéteket. Nőni fog a műtéti szám a többi szakterületen, sőt, vannak olyan szakmák, amelyek már majdnem utolérték magukat, ilyen például az idegsebészet – tudatta az elnök.

Várkonyi István, a Debreceni Egyetem Járványügyi Munkacsoportjának vezetője elmondta, az egyetem intézményeiben jelenleg egyetlen ismert COVID-pozitív beteget sem ápolnak. Minden beteg-, illetve dolgozói biztonsággal kapcsolatos intézkedést életben tartanak, így marad az előszűrő sátor is.

– A pre-triázs sátornak egy járványos időszakban – decembertől március végéig – gyakorlatilag az a feladata, hogy egyáltalán ne engedjen be akut légúti betegeket azon ellátó helyekre, ahol ez kockázatos lehet. Légúti szezonon túl vagyunk, a napi száz, vagy háromszáz ilyen beteg helyett napi körülbelül 20 beteget látunk el, így viszonylag könnyebb a dolgunk, hogy kiemeljük a tünetes COVID-betegeket. A nyári időszakban az előszűrő sátorban még jobban megfogjuk azokat a diagnosztikai szempontból határesetnek nevezhető betegeket, akiknek nincsenek tipikus tüneteik – hangsúlyozta Várkonyi István.

Kiss Dóra