Egymás minél jobb megismerése a kulcs

Számos szállal kötődik a református egyházhoz Vas Sándor végzős debreceni joghallgató. Édesapja a Tégláskerti Református Misszió Egyházközség lelkipásztora, míg édesanyja a Magyarországi Református Egyház Zsinati Oktatási Iroda hittanoktatási területi ügyintézője, országos koordinátora, Sándor pedig három éve a Wáli István Református Cigány Szakkollégium (WISZ) tagja, habár ő maga nem roma származású.

A közösségi lét motiválta

Kíváncsiak voltunk, vajon mi indít egy nem roma diákot arra az elhatározásra, hogy csatlakozzon egy cigány szakkollégiumhoz. – Az én esetemben a csatlakozást kiváltó ok az volt, hogy szerettem volna egy református ifjúsági közösségnek a tagja lenni – válaszolta Vas Sándor a Napló kérdésére. Mint elmondta, az édesapja által vezetett gyülekezetből a gimnázium végeztével szétszéledtek a fiatalok az ország különböző városaiba. Sándor viszont nem szerette volna feladni a közösségi létnek ezt a fajtáját, s nem sokkal később rátalált a WISZ-re.

– Bár a szakkollégium javarészt cigány származású hallgatókból áll, ez nem vetett fel bennem semmilyen kérdőjelet, hiszen gyerekkorom óta több roma barátom is van – mesélte Sándor, majd hozzátette: a WISZ legfeljebb 30 százalékos arányban vesz fel nem cigány egyetemista hallgatókat, s jelenleg 10 nem roma tagja van a szakkollégiumnak.

A Wáli-szakkollégium a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat részeként elsősorban cigány származású és hátrányos helyzetű fiatalok tehetségének felfedezésére, kibontakoztatására, továbbá a református keresztény cigány értelmiség képzésére jött létre. A szakkollégium ezeket egy összetett szakmai program keretében valósítja meg, aminek része többek között a mentorálás, a hitélet és lelkigondozás, képzések és kutatás, önkéntesség, köztudatosítás, gyakornoki, valamint egyéb közösségi események.

Sokat adott a szakkollégium

„Személy szerint nekem a mentor-, illetve a gyakornoki program jelentett sokat. Ezek keretében tölthettem el egy hónapot a Külgazdasági és Külügyminisztérium Észak-Amerikai Főosztályán, de ezen túl a különböző beszédtechnikai tréningeken és idegennyelvi képzéseken tanultak is hasznomra váltak”

– mesélte Sándor. Hozzáfűzte, a heti két bibliaóra is kiemelendő, hiszen ezek lelkileg is komoly feltöltődést adnak. Azon túl, hogy a közösséghez tartozás számos programmal és kibontakozási lehetőséggel párosul, hozzájárul a cigány társadalmi szokások, hagyományok és kultúra megismeréséhez. Sándor elmondása szerint ennek kifejezetten örül, hiszen ennek a közösségnek a tagjaként talált rá arra a roma származású lányra, aki most már a menyasszonyaként támogatja az életben.

Példát mutatnak

„A szakkollégium cigány hallgatói saját bőrükön tapasztalják meg azt, hogy milyen egy mélyszegénységben élő társadalmi réteg tagjának lenni, ami sok esetben a kilátástalanság és egyéb gondok miatt negatív irányba viheti el az egyén jellemfejlődését”

– állapította meg a joghallgató. Megjegyezte azonban, hogy azok a hallgatók, akik ki tudnak ebből törni, s kemény munka árán eljutnak egyetemre, a diploma megszerzésével kiérdemlik, hogy követendő példaképpé váljanak. – A WISZ minden félévben több tucat köztudatosítási (disszeminációs) alkalmat szervez. Ekkor a szakkollégium hallgatói visszalátogatnak szülőfalujuk iskolájába, ahol beszélnek saját életútjukról, a különböző támogató programokról és természetesen a Wáliról is. Egy alkalommal két cigány hallgatótársammal lehetőségem nyílt a Debreceni Javítóintézetben disszeminálni, ahol a többségükben roma származású fiatalkorú bűnelkövetőket próbáltuk a helyes útra terelni, s megmutatni nekik azt a számtalan lehetőséget, amit a bűnözés és a visszaesés helyett választhatnak – fejtette ki Sándor. Összegezve elmondta, a szakkollégium hallgatói azon igyekeznek, hogy segítsék és támogassák azokat, akik miatt sok esetben negatív kép alakul ki a cigányságról.

Szilágyi Gergő

Tisztelet és elfogadás segíthet

– Az előítéletek mögött legtöbbször nincs valós tartalom és ismeret. Véleményem szerint elsősorban egymás társadalmi értékeinek, kultúrájának, szokásainak és hagyományainak a megismerése fontos. Másodsorban pedig mindezek tiszteletben tartása és elfogadása lehet az, ami javíthat a magyar–roma együttélésen – válaszolt Sándor arra a kérdésre, hogyan látja a két nemzetiség helyzetét. Ahogy kifejtette, ez a szakkollégiumban is mindennapos témának számít, ahogy felsőbb szervek is foglalkoznak a kérdéssel. A 2011-ben alapított Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat minden egyes tagintézményével együtt ennek az integrációs folyamatnak a gördülékenységén dolgozik.