Kisállat

2020.05.30. 12:08

Az örökbefogadás aranyszabályai: hogyan válasszunk kedvencet?

Nyilvánvaló, hogy nehezebb egy idősebb kutyával, amelyik nem kölyökkorában érkezik hozzánk, de minden problémára van megoldás.

Fotó: Nyirkos Zsófia-archív

Manapság kevés olyan család van, ahol legalább egy kiskedvenc ne boldogítaná szeretteit. A gyerekek leginkább a kisebb kutyafajtákat szeretik, ezért szüleik arra törekednek, hogy kölyökkutyával bővüljön a család. Ezzel szemben napjainkban igen sok ember ellátogat a közeli menhelyekre, hogy egy olyan négylábút fogadjon örökbe, amely már régóta „éhezik” a szeretetre.

Tóth Ágnes kutyatrénerrel beszélgettünk, aki többek között elárulta a Naplónak, miként is kellene foglalkozni egy örökbe fogadott ebbel, illetve rávilágított arra, hogyan is válasszunk magunk mellé kedvencet. Ágnes tősgyökeres debreceninek vallja magát, aki gyermekkora óta imádja az állatokat, azok közül is leginkább a kutyusokat. A harminckét éves fiatal nő a magyar agility megszállottja, rengeteg cím tulajdonosa, többek között a magyar agility mestere címet is magáénak tudhatja.

Jól szocializált ebek

– Ha örökbefogadásról van szó, akkor elsődlegesen érdemes a gondozókra figyelni, ők hogyan látják az adott kutyust, milyen tulajdonságai ismertek – kezdte a tájékoztatást.

„Érdemes már az elején leszögezni, milyen elvarásaink vannak, mit tudunk biztosítani az állatnak, illetve mennyit tudunk vele foglalkozni.”

– Sajnos az a tapasztalat, hogy sokan az alapján választanak, hogy melyik kutya megy oda hozzájuk legelőször, ez pedig nem jó. Egy jól szocializált kölyökcsoportból szinte mindegyik kutyus oda tud rohanni az adott emberhez, és soha nem szabad elfelejteni: nem 1-2 évre, hanem akár 10-15 évre választunk társat! – fűzte hozzá.

Megszokott körülmények

A szakember úgy véli, egy napi rutin felállítása mindenképpen fontos az állat számára. Már az első napoktól kezdve arra kell törekedni, hogy a négylábú megszokja a körülményeket és a „felépített” kis életét. – Időt és energiát kell belefektetni abba, hogy a kutyus megszokja és elfogadja az általunk kigondolt napi rutint, de nagyon fontos, hogy ezt kialakítsuk. Ugyanúgy nélkülözhetetlen a kedvenc és akár a család többi tagjai számára is. Ha esetleg már az elején azt tapasztalja a kutyus, hogy vele otthon van a gazdi (szabadságon), akkor azt fogja megszokni, ez pedig a későbbiekben problémát okozhat – ismertette.

Rangsor felállítása

A kutyatréner elmondta, szükség van fontosabb szabályok felállítására, hogy a jövőben „zökkenőmentes” legyen az együttélés. – Meg kell tanítani az eb számára, hogy elviselje magán a pórázt és a nyakörvet. Tudja, hogy házon belül hova mehet, hova nem. El kell érni, hogy az állatorvost ne az „ellenségének” tekintse, hanem kiegyensúlyozottságot, nyugodtságot érezzen az orvos „kezei alatt”.

Elengedhetetlen, hogy a kutyus tisztelje a gazdit és annak családtagjait, illetve el kell érni, hogy ha esetleg van másik négylábú a családban, akkor mindkettőjüknek meglegyen a harmónia az életében. A kutya egy falkaállat, ha nincs társa, akkor minket tekint annak, és úgy próbálja a rangsort felállítani – fűzte hozzá. – Nyilvánvalóan az erőszakot, megfélemlítést el kell felejteni, nem érünk el vele semmit, sőt! Ezzel szemben motivációs eszközökkel annál inkább előrébb tudunk lépni, jómagam a pozitív megerősítést alkalmazom: jutalomfalat, simogatás és persze a közös játék – mondta.

Sok időt és energiát igényelnek, de megéri!

Tóth Ágnes elmondta, a motiváció a megerősítésen alapuló dolog, ami akár egy jó szó is lehet, de nagyon fontos, hogy mindig nyugalmat sugározzunk. – Ha menhelyről viszünk haza egy kutyust, nem biztos, hogy egyes tulajdonságaival tisztában vagyunk: rágja az ajtót, kaparja a parkettát – ez mind olyan dolog, amit orvosolni lehet.

„Teljesen másképp figyelnek a menhelyes állatok az emberekre, más a kapcsolatuk, kommunikációjuk gazdájukkal”

– tájékoztatott. – A kutya típusától függ, hogy mennyire barátkozó. Nyit-e a barátok, családtagok felé. Ha esetleg zárkózottabb, akkor ne terheljük a családtagok bemutatásával, hagyjuk, hogy az eb nyisson feléjük! Természetesen vannak emberközpontúbb négylábúak, őket nyugodtan megmutathatjuk szeretteinknek – mondta.

Utazzunk együtt!

– A menhelyes kutyusoknál nehézséget okozhat az utazás, de ez sem egy olyan dolog, amit ne tudnának megtanulni. Olyan szabadidős tevékenységhez kell „hozzácsatolni”, amit szeret a kutya: egy séta, szabadban futás, labdázás stb. Ültessük be az autóba, akár 2-3 percre, majd sétáltassuk kicsit, vagy fussunk vele egyet! Persze türelemre és időre szükség lesz, de megéri – hangsúlyozta.

Hogyan válasszunk egy életre hű társat?

„El kell fogadni a kutyusokat, és nem megváltoztatni őket.”

Sokan azt vallják: az ellentétek vonzzák egymást. Ezzel szemben Tóth Ágnes kutyatréner úgy véli, az sem feltétlenül igaz, hogy ez az embereknél így van, viszont a gazdi-kutya kapcsolatnál egyáltalán nem látja, hogy ez igaznak bizonyulna. – Mindenhol kell egyezőségnek lennie, az egész életben az a legszebb, hogy nem vagyunk egyformák, de ettől még igaz: „Zsák a foltját.” Véletlenek nincsenek, amikor az emberek választanak párt vagy kedvencet, akkor nem gondolnám, hogy nagyon az ellentétes dolgokra vágynának. Ha valaki kutyában gondolkodik, akkor minden bizonnyal van egy felállított kép: nagyobb vagy éppen kisebb termetű, esetleg bozontosabb szőrű stb. – mondta.

Fotó: Nyirkos Zsófia-archív

Rossz döntésen alapul

– A gazdik általában az alapján döntenek, hogy melyik kutyafajta tetszik számukra a leginkább. Nagyon kevés embernél tapasztalható az, hogy azt nézi, ami a kutyának jó. Egy foxterrier, vagy egy beagle nem igazán illik egy családba. Minden kutyán tenyésztettek valamit, amely szerint cselekszik az élete során. Vagy ott vannak a keverék kutyák: lehet egyáltalán nem ismerjük az őseiket, mégis magunkhoz vesszük őket, pedig kaphatunk magunk mellé egy teljesen kezelhetetlen négylábút is – mondta.

A kutyatrénertől megtudhattuk, az ember nagyon hamar megérzi, ha nem találja meg valakiben a lelki társat, és ez a kutyákkal szemben is igaz. Ezért fontos a szakemberek véleménye, nem szabad véletlenszerűen választani kiskedvencet. Ne akarjuk megváltani a világot, ne mondjuk, hogy egy staffordshire terrierből lehet kezesbárányt nevelni, mert ez nem igaz! – hangsúlyozta.

Tenyésztési ágazatok

– Egyre többen keresnek fel kutyaiskolákat, de még mindig azt mondom, hogy nagyon távol vagyunk a nyugati gondolkodástól. Rengeteget megyek külföldre, szemináriumokat adok, illetve versenyzek, ezáltal számtalan embert, gazdit megismerek. Itthon teljesen más még a szemlélet, igaz javult, de még mindig

„ész nélkül hazaviszünk egy kutyát”.

Ez mind azért van, mert nem jól választunk fajtát, pedig rengeteg kutyafajta van. Számos tenyésztési ágazatnak kellett régebben megfeleljenek, ez egy konkrét tenyésztési folyamat, amely alapján a kutyafajták kialakultak. Éppen ezért vannak vadászkutyák, juhászkutyák, mert az őseink úgy gondolták, hogy jobb, ha egyes fajták különböző „foglalkozásokban” mélyednek el. Egy vizslából soha nem lesz cuki „kanapélakó” kutyus, egy hatalmas kis bohóc, akinek óriási a mozgásigénye. El kell fogadnunk, hogy nem lehet megváltoztatni őket, ők így boldogok – tette hozzá végül.

Nagy Emese

Borítókép: Ágnes rajong a border collie fajtájú kutyákért

Kapcsolódó cikkek:

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában