Nem mindegy, hogy mi kerül a szemetesbe

Napjainkban jelentős mennyiségű használt sütőolaj keletkezik, és ha az olajhulladék nem jut el a hasznosítókig, óriási szennyezést végez. Egyrészről a természetbe juttatva egy liter olaj egymillió liter édesvizet szennyez be, a talajban pedig vízzáró réteget képez. A lefolyóban jelentősen terheli a szennyvíz- és csatornahálózatot, illetve a háztartásokra is veszélyt jelent, hiszen sűrűbb dugulást eredményez a lefolyócsövekre tapadva. Kommunális hulladékban pedig nehezen lebomló anyagként jut a depóniára. Érdemes tehát körültekintően eljárnunk, és a használt sütőolajat a megfelelő gyűjtőpontokon – például lakossági hulladékudvarokon vagy benzinkutakon – leadni, hiszen ekkor az átvevők eljuttatják a hasznosító üzemekbe, s ott ártalmatlanítási és feldolgozási folyamattól függően használhatják fel. Alkalmazható a későbbiekben biodízel-üzemanyagként vagy kenőanyagként, a tisztítási folyamat végén összegyűlő prézliből és ételmaradékból biogázt állítanak elő, valamint csekély mennyiségben aszfalt-, gipsz- és festékgyártási adalékanyagként is hasznát vehetik.

Mi is fontos szereplői vagyunk

– A tapasztalatok szerint az országos szinten keletkező hulladék olaj csekély százalékát adják le, csupán az összes átvett mennyiség 3-5 százaléka származik a lakosságtól – mondta a Naplónak Domokos Csilla, az A.K.S.D Kft. szóvivője.

Az alacsony számadatoknak, az arányoknak azonban a lakossági hulladékudvarban kedvezőbb mutatói vannak. – Esetünkben megállapítható, hogy hozzánk inkább a lakosok hozzák be a hulladék olajat, ugyanis a tavalyi évben átvett 36,23 tonnából 29,33 tonna magánszemélyektől származik. Nagyon sokan beugranak a hulladékudvarba azért is, hogy egy liter olajat leadjanak, ami azt mutatja számunkra, hogy akik megszerették a hulladékudvart, és értékelik ezt a lehetőséget, ők egy kis szatyornyi nem vegyes hulladék gyűjtésére alkalmas kukába való hulladékkal is eljönnek hozzánk – tette hozzá Domokos Csilla. Aki pedig ide tér be leadni az elhasznált olajat, két kilogramm feletti súlynál 40 Ft/kg-ot, 400 kg feletti mennyiség esetén pedig 50 Ft/kg összeget is kereshet rajta.

Nem a szemetesbe való

A használt olaj mellett a szárazelem-hulladék is gyakori veszélyforrás, amelyet semmiképpen sem szabad otthoni szemetesünkbe dobni.

Rendkívül káros lehet egészségünk szempontjából, hiszen a nikkel a bőr és a légutak nyálkahártyájának gyulladását válthatja ki amellett, hogy rákkeltő hatása is van, csakúgy, mint a kadmiumnak.

A lítium maró hatású, vegyületei pedig tüdőödémához is vezethetnek. A higany idegrendszeri elváltozásokat eredményez, részben például a higanytartalom miatt használnak egyre kevésbé amalgámtömést. Ha tehát a szárazelemmel e veszélyes anyagok a talajba vagy az élővizeinkbe kerülnek, előbb-utóbb az emberi szervezetbe jutnak.

– Manapság lépten-nyomon találhatunk elemgyűjtőket, részben azért, mert kormányrendelet kötelezi a szárazelemet forgalmazó üzleteket arra, hogy biztosítsák a hulladékká vált elemek leadhatóságát, a 100 fő lélekszámnál nagyobb településeket, illetve a nevelési és oktatási intézményeket pedig arra, hogy legalább egy átvételi lehetőséget biztosítsanak – tájékoztatott a szóvivő. Hozzátette, hogy a jogszabályi kötelezettségeken túl az egyre környezettudatosabb hozzáállásnak köszönhetően megannyi kereskedelmi egység és cég gondoskodik a hulladékká vált elemek gyűjtéséről. Az ország több pontján számos hulladékgazdálkodási szervezet bonyolít elemgyűjtési akciót hasonlóan az A.K.S.D. Kft.-hez.

– Évről évre szép számmal csatlakoznak iskolák, óvodák a meghirdetett elemgyűjtési versenyhez. A lakossági hulladékudvarban a szárazelem-hulladék is leadható magánszemélyeknek és intézményeknek, vállalkozásoknak egyaránt díjmentesen, tavaly összesen 6,67 tonnát vettünk át. Ez a mennyiség mindig akkor kimagasló, amikor versenyt hirdetünk, ilyenkor háromszoros mennyiség jut el hozzánk – mondta végül Domokos Csilla. A lakossági hulladékudvar a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt a bevezetett korlátozások miatt zárva tart, így átmenetileg opciót jelenthet a lakosság számára az egyéb cégek által biztosított lehetőség.

Laszkács Denise

Összefogva kevesebb a lemondás

– Mi, hétköznapi emberek is rengeteget tehetünk környezetünk megóvásáért. Az „ego” gondolkodásunkat fel kell, hogy váltsa a „eco”, vagyis ökogondolkodás. Nem a természet felett állunk, hanem annak részesei vagyunk. Egyre többen érzik, értik ezt. Sok kis lokális cselekedet eredményez végül globális változást – mondta a Naplónak Lenner Ádám, a DKT – Debreceni Környezetvédők Társaságának tagja, akit arról kérdeztünk, hogyan tudjuk belecsempészni a környezettudatosságot mindennapjainkba. A szakember azt javasolja, környezetünket alakítsuk ki úgy, hogy a velünk osztozó őshonos állat- és növényfajok teret kapjanak benne: leljenek táplálkozó-, szaporodó- és búvóhelyre.

Meglátása szerint néha elég egy őshonos fa ültetése, odúk kihelyezése, vagy épp a lehullott avar tavaszig történő helyben hagyása. Ajánlott továbbá vásárláshoz szövetzsák használata a nejlon kiváltása végett. Erre egyre több helyen van lehetőség. Lenner Ádám úgy véli, akinek módja van rá, kezdjen el kertészkedni, hiszen a helyben termelt élelmiszernek elenyésző az ökológiai lábnyoma, és zamatossága mellett nagyon egészséges is.

– Ha közösen, idejében, együttes erővel döntünk a változásról, akkor az egyén számára sokkal kevesebb lemondással jár, sőt még nyer is vele. A tisztább, madárdalos levegő nemcsak a testünket, hanem a lelkünket is feltölti pozitív energiákkal – fejtette ki.