Mindenkinek szükséges a böjt

A böjt ötödik vasárnapján a református hívek a Nagytemplom helyett saját nappalijukban vehettek részt istentiszteleten. Vad Zsigmond esperes-lelkipásztor a kamerák előtt állva úgy fogalmazott, kényszerböjt van. – Böjt, amit ránk kényszerített a vírus által okozott helyzet. Arra kényszerülünk, hogy böjtöljük a családi találkozásokat, a gyermekeink, az unokáink, a szüleink és nagyszüleink, a szeretteink közellétét, ölelését. A velük és barátainkkal való közös együttléteket, közös ebédeket, vacsorákat, közös sétákat és beszélgetéseket. Böjtöljük az egyébként teljesen természetes és magától értődő közösségi alkalmakat, a templomi istentiszteleteket, bibliaórákat, de a közös játékot, a szabadban gondtalanul eltöltött időt, kikapcsolódást, kirándulásokat is – világított rá a lelkész.

A kevesebb több

Vad Zsigmond arról is beszélt, hogy a böjtölés önként vállalt önkorlátozást jelent: azt a döntést, hogy valamit nem teszek meg, amit egyébként megtehetnék. Valamit nem eszem és nem iszom meg, amit megehetnék és meg­ihatnék, nem veszem meg, pedig megvehetném. – Mennyire érthetetlennek tűnik ez a mai modern, fogyasztói társadalmunkban – folytatta. – Mindez nagyon idegennek tűnik attól a világtól, ami körülvesz bennünket, ahol minden éppen azt sugallja, hogy a korlátlan fogyasztás élményét kár lenne megvonni magunktól, ha megtehetjük. Egyes számítások szerint a jelen kor magyar lakossága körülbelül negyven százalékkal fogyaszt többet, mint amennyi erőforrással rendelkezik.

„Bárcsak ez a jelenlegi vírusveszélyes helyzet sokakat ráeszméltetne arra, hogy az igazi, kiegyensúlyozott élethez sokkal kevesebbre van szükségünk, mint amire eddig gondoltunk, mint amit eddig megszoktunk”

– mutatott rá a lelkipásztor.

Nem csodaszer, de segíthet

Vad Zsigmond figyelmeztet, nehogy félreértsük a böjt lényegét; nem érdemszerző cselekedet Isten előtt. – Semmit sem lehet böjttel Istentől kikényszeríteni, ahogy azt némelyek gondolják. Tény, hogy biológiailag is egy kicsit más állapotba kerül az, aki sokáig böjtöl. A nyelv életünk fontos része. Ha kiiktatjuk akár úgy, hogy nem beszélünk (ez a szavak böjtje), akár úgy, hogy nem eszünk, hirtelen jobban látunk minden mást. Közelebb kerülünk az egyensúlyhoz.

– A böjt segít abban, hogy ráhangolódj arra az életre, amit Isten kínál neked. Általa jobban megértheted a teremtő, megváltó és újjáteremtő Isten akaratát. Közelebb kerülhetsz hozzá. A böjt nem csodaszer, de segíthet csodálatos megtapasztalások át­élésében. A böjti időszakban megszívlelhetjük a nagy gondolkodó, Pascal szavait is: „A Szentírás gondoskodott róla, hogy minden helyzetre legyenek vigasztaló és félelmet ébresztő szavai. A természet, úgy látszik, ugyanezt tette a két – fizikai és erkölcsi – végtelennel: mert mindig lesz fönt és lent, mindig találunk talpraesettebbeket és ügyefogyottabbakat, nálunk magasabbakat és nyomorultabbakat, és ettől a kevélységünk alábbhagy, alacsonyságunk érzete pedig feloldódik” – idézett az esperes.

Megtanulni hallgatni

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ember életében ma is a döntő jelentőségű dolgok csendben fogalmazódnak meg. Egy gondolat, amelyet át kell adni, vagy egy felfedezés, amely embertársai javát szolgálhatja. Csendben csendül fel egy dallam valakinek a lelke mélyén, amelyből sokakat megörvendeztető zenemű lesz. Személyes életünkben is az életre szóló döntések csendben történnek. – Az Örökkévalóval csendben találkozhatunk, akkor hallhatjuk meg hangját, biztató életet kínáló szavát. Márai írja:

„Meg kell tanulni hallgatni, s talán ez a legnehezebb. Az ember mindig többet beszél egy szóval.”

Valóban, ha azt az egy szót megspórolnánk, nem mondanánk ki, megböjtölnénk, akkor közelebb kerülnénk a nagyobb, a több csendhez, s a csendben Istenhez – nyomatékosította az író szavait.

Szeretet és annak hiánya

Mi az a több? – folytatta a gondolatsort Vad Zsigmond. – Több boldogság, nagyobb boldogság. Jézus szavai árulják el a nagyobb boldogság titkát: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” A böjti időszak nagy lehetősége és óriási kihívása számunkra, hogy találjuk meg a boldogságot azáltal, hogy adjunk egymásnak: időt, energiát, fáradságot, megértést, odafigyelést. S ha ezzel a lelkülettel tudunk odafordulni az embertársaink felé, akkor boldog böjti időszakot élhetünk ebben a boldogtalan és nagyon nehéz élethelyzetben is, amiben most vagyunk.

S végül mi az a több? Több szeretet. Bár sokan egy kis szeretetre is ki vannak éhezve, egy piciny szeretetet is koldulnak, hiszen ebben a farkastörvények által uralt világban legmélyebben a szeretet hiánya sebezi meg lelkünket, egész életünket. Akkor lesz igaz böjti időszak az életünkben, és akkor válik széppé, Urunk akaratának megfelelővé a húsvétunk, ha a Szentlélek megajándékoz több hittel, több reménységgel, több csenddel, több boldogsággal és több szeretettel – fogalmazott Vad Zsigmond végezetül.

SZD