Egyévesek lettek a balmazújvárosi hármas ikrek

A fiatal anyukának nem volt ideje unatkozni az elmúlt időszakban, nem mindennapi életéről és az anyaságról nyilatkozott a Naplónak.

Az édesanyák számára egy gyermek születése maga a csoda: új életet adni, a világ összes apró varázslatát megmutatni és szeretni a végtelenségig. Dihenné Veres Mónikának, az immár négyszeres balmazújvárosi anyukának az elmúlt év volt talán a legemlékezetesebb, a 2018-as esztendő pedig a legfordulatosabb az életében. Első gyermeke, Lilien után tavalyelőtt újabb gólyahír érte a családot, Mónika áldott állapotának örülhettek, azonban hamar kiderült, nem egy, hanem három babának adhat életet. A fiatal anyuka először nem is akart hinni a fülének, viszont a fiúk születése után tudta, fel kell ébrednie az álomból, mert a neheze csak most kezdődik! – A srácok nemrégiben ünnepelték első születésnapjukat, december 27-én, életem eddigi legszebb karácsonya volt az utóbbi, hiszen számomra a gyermekeim a legnagyobb ajándékot jelentik. Nagyon féltünk, miként is tudunk majd megbirkózni a feladatokkal, de ettől függetlenül nagyon gyorsan eltelt az első év. Nem akarom elszólni, de hamar belerázódtunk, persze ehhez a dédnagyszülők, nagyszülők is hozzájárultak, rengeteget segítenek, nélkülük biztosan nagyobb kihívás lenne négy gyermek felügyelése, nevelése – adott betekintést életük mindennapjaiba az édesanya.

Új ház, új élet

A fiúk a születésük után két hétig voltak kórházban; az édesanya beszámolója szerint az első napok sem voltak zökkenőmentesek, de a kórház dolgozói segítették, amiben csak tudták a többszörös édesanyát. Bence, Levente és Zalán hasonló súllyal, 2300 grammal jöttek a világra, a fiúk első útja a nagyszülőkhöz vezetett, ahol életük első néhány hónapját tölthették el. – Tavaly sikerült berendezkednünk új otthonunkban; az ikrek születése után még édesanyáméknál laktunk, akiknek nagyon sok mindent köszönhetek. Mondhatni, hamar „megszoktuk” az új életünket, de persze az éjszakai ébredések nem voltak túl pihentetőek: háromóránként volt szükséges etetni a srácokat, így nyilván ébredt a férjem, édesanyám is, többször váltottuk egymást, hogy mindannyian tudjunk valamennyit pihenni – mondta.

– Hihetetlenül boldogok voltunk, amikor belakhattuk saját kis otthonunkat, egykettőre berendezkedtünk, a fiúk is imádták az új házat. Már az első napokban feltérképeztek ungot-berket, mindenhová bemennek, ahová csak tudnak, még szerencse, hogy feltalálták az ajtót, hiszen ha nem lenne, azt sem tudnám, merre keressem őket, mindenhol lenne egy gyerek – fűzte hozzá fennhangon nevetve.

Személyiségjegyek

Bence és Levente egypetéjű ikrek, folyamatosan egy helyen mozognak, együtt játszanak, nagyon hasonló az érdeklődésük, tudni lehet: ahol az egyik, ott a másikat is megtalálni. Zalán már inkább magának valóbb, kicsit visszahúzódóbb testvéreinél, de persze a legkisebbet sem kell félteni. – Hiába egyszerre jöttek a világra, teljesen különböznek, persze külsőleg nagyon hasonlítanak, de a személyiségjegyek mindannyiukban másak, ezért olyan szerethetőek. Míg a két nagyobb, Bence és Levente ölelésükkel, finom puszijaikkal mutatják ki szeretetüket, addig Levente egy-egy mosollyal közli: imádlak titeket!

„Minden bizonnyal nem lesz egyszerű a jövőben a nevelés kérdése sem, de ezen még nem gondolkoztunk, ha rágörcsölünk, biztos elrontunk majd valamit, akkor csak rosszabb lesz. Hagyjuk, hogy az érzelmeink és a „radarjaink” vezéreljenek, úgyis mindig azon leszünk, hogy gyermekeinknek a legjobb legyen.”

Valóságos csoda

A szülők elmondták, akadnak hullámvölgyek, a feszültség a tetőfokára hág, de férjével, Dihen Zoltánnal igyekeznek mindent megbeszélni, hiszen tudják, ez egy nehezebb időszak. Ám a gyermekek ahogy idősödnek, úgy komolyodnak: idővel minden könnyebb lesz. – Amennyire féltem az elején, ma már úgy élvezem az anyaságot, nem tudnék a srácok között különbséget tenni, de egy anya tudja: nem is lehet. Gyermekeink azok, akikért mindent megtennénk, hiába a sok megpróbáltatás, mélypont, a legnagyobb boldogságot a gyerkőcök jelentik, értük érdemes minden egyes nap felkelni – tette hozzá.

Az édesanya végezetül elmondta, soha nem unatkoznak, a sürgés-forgást nem lehet megszokni, állandó ügyeletet kívánnak a gyermekek, reggel 6 órától este 10 óráig meg sem állnak, mégis boldogsággal teli minden perc. – Sokan tartanak az ikerterhességtől, és az utána követő megpróbáltatásoktól, viszont nem kell, hamar bele­rázódik mindenki, egy anyai szívnél pedig senki és semmi nem tud jobban szeretni. Örülök, ha éppen akad magamra néhány perc szabadidő, mégis azokon a pillanatokon is csak a négy gyermekemre, a négy csodámra tudok gondolni – nyilatkozta.

Nagy Emese