Átadták a felújított halászcsárdát Tiszacsegén

Az egészséges, ízletes, biztonságos hazai élelmiszerek közé tartozik a hal is. Örvendetes, hogy az elmúlt tíz évben évről évre egyre többször volt ízletes hal a tányérunkon – az egy főre jutó hazai halfogyasztás hazánkban 2018-as adatok alapján elérte 6,73 kilogrammot. Ez a mennyiség azonban még mindig az EU-s átlag alatt van. Cél, hogy a jelenlegi, egy főre jutó éves átlag halfogyasztás 2023-ra a jelenlegihez képest egy kilogrammal növekedjen – fogalmazott Nagy István agrárminiszter Tiszacsegén, a több mint 100 millió forintból a pincétől a tetőig felújított halászcsárda szerdai átadó összejövetelén.

Az eseményen Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta: Hajdú-Bihar megye turisztikai kínálatában természetesen ott vannak a Hajdúszoboszló-Hortobágy-Debrecen turisztikai övezetén kívüli területek is. Itt a következő években lehetőség lesz a turisztikai desztinációkon kívüli területek fejlesztésére is. Ebben a megyei önkormányzat is szeretne aktívan részt venni. A jelenlévő polgármestereket, turisztikában érdekelt szakembereket biztatta arra, hogy 2021-2027-es pénzügyi terminus tervezési időszakában mérjék fel a turisztikai fejlesztési igényeket.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke Tiszacsegét a turizmus szempontjából jelentős, országosan kiemelt helynek nevezte, ami a Tisza adta lehetőségek által csodálatos centrummá válhat. Beszélt a kompról, amely összeköt a túlparttal, majd bizalmát fejezte ki az irányban, hogy egyszer majd híd biztosítja itt az összeköttetést.

Pecasuli, kárókatona-gyérítés

A kormány számos intézkedéssel támogatja, hogy növekedjen a halhús-fogyasztás. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt az ünnepségen. – A fogyasztási célú hal, halfilé, halhús ÁFA-tartalmát 27 százalékról 5 százalékra mérsékeltük, beleértve a tiszai halászléhez nélkülözhetetlen ikra, haltej, halmájét is. Bevezettük a Minőségi Magyar Hal védjegyet, hogy a termékkínálaton belül könnyen meg lehessen különböztetni a magyar termelésű minőségi halakat, a hazai haltermékeket – sorolta a tárcavezető, hozzátéve, hogy a magyar halat népszerűsítő kampányoknak és intézkedéseknek köszönhetően emelkedett a halfogyasztás, a haltermelés Magyarországon. A további növekedés érdekében folyamatosan zajlik a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek státuszának vizsgálata, használatuk rendezése.

– A halfogyasztást ösztönző intézkedések mellett a horgászat is kiemelt figyelmet kap az agrártárca munkájában. A nyilvántartott horgászlétszám több mint 150 ezer fővel nőtt az elmúlt időszakban; 2019 végére körülbelül 560 ezer a regisztrált horgászok száma. Törvénymódosítás révén a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) számos állami feladat ellátását átvállalta. A közfeladatok ellátásához az biztosít forrást, hogy a halgazdálkodás fő állami bevételét jelentő díjak 2019 óta közvetlenül a MOHOSZ bevételét képezik – beszélt a horgászat népszerűsítéséről a tárcavezető. Rámutatott: a támogatott programok között szerepel többek között eszközbeszerzés, ami a halászati őrök munkáját teszi hatékonyabbá, az Állami Halőri Szolgálat működtetése, a horgász versenysport, a Pecasuli támogatása, kárókatona-gyérítés, halélőhely-fejlesztés e célokra elkülönített forrásokból, a horgászathoz, halászathoz kapcsolódó muzeális gyűjtemények létrehozása, valamint a halgazdálkodási, a halvédelmi kutatások támogatása.

A halászok tudása

Nagy István agrárminiszter részletezte a hal termékpályát. – Először létrehoztuk a tavak fejlesztését, tehát legyen megfelelő alapanyag, legyen kiváló minőségű hal. Amikor ez megvan, akkor 3 milliárd forintból a feldolgozókapacitást bővítjük. Ezzel a hazai gasztronómiai kultúrának megfelelő, konyhakész halat állítunk elő.

„Dolgozunk azon is, hogy minden magyar településen legyen olyan bolt, ahol halhoz, halkészítményekhez lehet jutni. Ez összességében fogja eredményezni, hogy 3-4 éven belül plusz egy kilogrammnyi halfogyasztás-növekedést tudunk realizálni.”

A Napló kérdésére, hogy milyen eredménye, következménye van a szabadvízi halászat megszüntetésének, Nagy István elmondta: – Ma már sokkal több hal van a természetes vizeinkben, bővebb fajkultúra található a vizeinkben, mint korábban. Több a horgász, és ennek óriási jelentősége van a rekreációban, turizmusban, természetszeretetben. A halászatot, mint szakmát nem engedélyezzük a természetes vizeink halfaunájának megóvása érdekében. Ugyanakkor a halászok tudására szükség van, hiszen a mesterséges tavaink lehalászása megint csak azt a tudást igényli. Akkor, amikor az invazív fajok miatt szabályozni kell egy tó halösszetételét, szükség van ezekre a lehalászásokra. Mindarra a tudásra, ami kultúránkban hagyományosan benne volt. Erre most is szükség van, csak átkerült a tógazdaságokba.

Kovács Zsolt