Küszöbön a Terminátor világa?

– Mesterséges intelligenciát manapság már szinte mindenki használ, még az is, aki azt gondolja, hogy ő ebből kimarad. Ilyenek például a Google, az internetes stream szolgáltatások, mint a Netflix, az Amazon, vagy az HBO. Ezek figyelik a szokásainkat és azok alapján igyekeznek befolyásolni a választásunkat, döntéseinket – ismertette a debreceni Zsidó Szabadegyetem előadás sorozatának keretében dr. Balázs Gábor, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem docense, általános rektorhelyettese, vasárnap. A Zsidó Hitközség Bajcsy-Zsilinszky utcai Kultúrtermében összegyűlt 40-50 érdeklődő előtt a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról és ezek a zsidó joghoz, filozófiához való kapcsolódásáról szóló előadásában arra emlékeztetett, hogy az új szolgáltatások mögött nem emberek ülnek, hanem számítógépes algoritmusok működnek.

A tapasztalatok vége?

Balázs Gábor elmondta: korábban az ember, ha el akart jutni A pontból B pontba, azt többnyire úgy tette, hogy a korábban megfigyelt útvonalat követte. A mai generáció tagjai úgy jutnak el a céljukhoz, hogy nem a saját tapasztalataikra hagyatkoznak, hanem egy képernyőt figyelnek és annak az utasításait követik.

Azzal folytatta, hogy már létezik olyan számítógépes program, amellyel élő szóban lehet beszélgetni és olyan remekül működik, hogy egy teszt során még a szakértők többsége is úgy gondolta róla, hogy egy 15 éves oroszországi számítógépzseni ül a vonal túlsó végén – magyarázta az előadó.

A gép lehet emberi?

A szakember szerint reális lehetőség, hogy 10 év múlva amikor a zsidó hívők be akarnak menni a zsinagógába és nincs jelen legalább 10 nagykorú férfi, jelen lesz egy a templomszolga munkáját végző robot. A gép elvileg soha nem felejt el semmilyen vallási szabályt, nem szegi meg a Tóra előírásait, nem alszik el, mindig ott van időben, nem fáj a feje, nem beteg az anyukája és nem utolsó sorban értelmesen lehet vele beszélgetni. – De mivel nem szén alapú mint mi emberek, hanem szilíciumból készül, ezért őt nem tudjuk majd beleszámolni a 10 emberbe? Mikor tekinthetünk valakit, vagy valamit az emberi közösség részének? Milyen jogok fogják a robotot megilletni – tette fel az elgondolkodtató kérdéseket.

Az autó is lehet vádlott?

A rektorhelyettes arról is beszélt, hogy az Uber taxi cég által üzemeltetett önvezető autó tavaly elütött egy biciklist. A baleset úgy következett be, hogy az út nem volt megfelelően kivilágítva, a kerékpáros szabálytalanul közlekedett, a volánnál pedig egy ember ült és elvileg felügyelte az automatikát. – Rögtön felvetődött a kérdés, ki a felelős? A taxis vállalkozás, a nem vezető sofőr, a programozó, esetleg az áldozat? Az egyik lehetséges vádlott nem az ember – hívta fel a figyelmet.

Balázs Gábor hangsúlyozta, ugyan a fent említett dolgok nagyjából csak az utolsó 50 évben jelentek meg, a több ezer éves zsidó hagyomány, a Tóra és a Talmud az ezek által felvetett kérdésekre mégis képesek válaszokat adni. – A Tóra forrása ugyanis a mindent tudó és mindenható Isten. A Tóra ráadásul örök érvényű, vagyis jelenleg és a jövőben is releváns. A Tórában akár a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdésekre is megtalálható a válasz – jelentette ki.

A szeretet, a béke és a bölcsesség fája

Libanoni cédrust ültettek a szabadegyetemi előadás előtt a debreceni Zsidó Hitközség Bajcsy-Zsilinszky utcai székházának udvarán. A fiatal növényt dr. Papp László, a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjének igazgatója adományozta. Mielőtt a földbe került volna a kis fa, Papp László hangsúlyozta, hogy azért libanoni cédrust választott, mert ez a zsidó-keresztény hitvilágban szereplő fák közül az egyik legnevezetesebb, összekapcsolhatja a zsidó és a keresztény vallásokat és akár 1 500 – 2 000 évig is él. – Legyen ez a szeretet, a béke és a bölcsesség fája – kívánta a botanikus kert vezetője.

OCs