Kedvező helyzetben a megyehatáron

A város hivatalos közösségi oldalán közzétette, hogy nem indul az őszi polgármester-­választáson. Mi áll a döntés mögött?

Nagyon régen dolgozom, és a közösségi munkát is hosszú ideje végzem, no meg augusztusban betöltöm a 69. életévemet. Azt gondoltam, hogy amíg az ember jó erőben, egészségben van, jó volna kihasználni a nyugdíjas éveket, és a családdal is több időt töltenék. Biztos, hogy szokatlan dolog lesz a nyugdíjas lét, hiszen egész életemben tevékeny voltam. Munkahelyemen, a Hajdú Cégcsoportnál 2008-ig műszaki emberként dolgoztam. 1991-től önkormányzati képviselő vagyok, 1994-től alpolgármester. 2008-ban a Csobán József polgármester halála után kiírt időközi választáson a lakosság nyomására indultam polgármesterjelöltként, és akkortól vezetője vagyok Téglásnak. Tehát pihenni fogok, és a család mellett a szőlőskertemre is jut majd idő. Természetesen az ismereteimet, információimat át fogom adni az utódomnak. Képviselőségre nem gondoltam, de ha a bizottság munkájában részt vehetek, illetve bármilyen kéréssel fordulnak hozzám, segítek.

Milyen várost hagyományoz az utódjára?

Egy olyan nyugodt életű, jól élhető kisvárost, amit továbbfejleszteni lehet, és alapvetően nagyszerűen kiépített minden infrastruktúra. Gondolok itt például az úthálózatra, az intézményi rendszerre, az település működésére, a civil szervezetekre vagy a testvérvárosi kapcsolatokra.

Téglás bizonyos határrészei átnyúlnak Szabolcsba. Félúton vannak két megyei jogú város között saját iparral. Ezek miként befolyásolják a téglásiak életét?

Mindez nekünk nagyon kedvező állapot. Téglás a múltban hol Hajdú vármegyéhez, hol Szabolcshoz tartozott. Debrecen és Nyíregyháza közelsége manapság elsősorban a munkahelyek miatt nagyszerű. A mai világban ha valaki dolgozni akar, megtalálja a munkahelyet. Ha nem Tégláson, akkor közvetlen közelében. Valamikor a Hajdúsági Iparműveknél 3 ezer 500-an dolgoztak. Ma olyan 750–800-an. A különbözet valahol elhelyezkedett. Közigazgatásban sincs probléma. Most a hajdúhadházi járáshoz tartozunk. Eleinte nehezményezték, de mára már megszokták az emberek, hogy a téglási városközponttól három kilométerre lévő hajdúhadházi városközpontba kell átjárni hivatalos ügyet intézni.

Említette, hogy egy jól felszerelt, jól karbantartott kisvárost hagyományoz az utódjára. Ebbe beletartoznak a fejlesztések is. Milyen beruházások kezdődtek el, és melyeket tervezik?

Ha a jól felszerelt intézmények oldaláról közelítem, akkor a bölcsődével kezdem. Mi 1980-ban építettük a bölcsődét és azóta működik. 2010-ben több mint 100 millió forint pályázati pénzt tudtunk az 50 férőhelyes bölcsőde fejlesztésére fordítani. Folytassuk az óvodaépülettel. 2010-ben új óvodaszárnyat építettünk, és ezzel 300 fősre bővítettük az intézményt. Az idén pályázati pénzből az óvoda régi szárnyát és a kis pavilont is tudtuk szigetelni, modernizálni, átalakítani, továbbá napelemeket és hőszivattyút kapcsoltunk be az épület fűtésébe. Az iskolának két új épülete van. A felső tagozatét 2007-ben építettük. A régi szárnyat pedig még korábban felújítottuk, majd már az én polgármesterségem alatt a két iskolaépületre 50-50 kilowattnyi napelemet tettünk fel. Az iskolát egy nagyon körültekintő döntés után 2012-ben a baptista szeretetszolgálat üzemeltetésébe adtuk. Nagyon jól döntöttünk, kiváló körülmények között működik. Már hatodik éve két tannyelvű az iskola, három osztályból egy bizonyos tantárgyakat angolul tanul, továbbá van művészeti alapképzés is. Pályázatokkal tovább tudtuk fejleszteni az intézmények energetikai rendszerét. Ötöt szigeteltünk, teljesen felújítottunk, napelemmel láttunk el, két levegős hőszivattyút építettünk be. A támogatási pénzt saját forrásból mintegy 50–60 millió forinttal kiegészítve elvégeztünk olyan belső munkálatokat, amelyeket a pályázatba nem tudtunk betenni. Így a könyvtár épületét újítottuk fel, a volt helytörténeti múzeumból a családsegítő szolgálatnak csináltunk egy nagyszerű kis intézményt. A volt okmányirodát gondozási központnak alakítottuk át. A városban 65–70 százalékos a szilárd burkolatok aránya. Ez nem olyan sok, de ebben benne van a régen zártkertként, ma viszont már belterületként nyilvántartott szőlőskerti rész több mint tíz kilométernyi aszfalt nélküli utcái. Ott nagy munkába kezdtünk. Az ott lakókkal egyeztetve az utcákat kiszélesítjük. Megértették, hogy ha 4-5 métert ideadnak, akkor a telküket teljesen közművesítjük, és ebbe beletartozik a szennyvízhálózat kiépítése is. A belterületen kevés az olyan utca, ahol nincs szilárd burkolatú út. A meglévő utak javítására is sokat kellene fordítanunk, ehhez azonban pályázati pénzekre lenne szükségünk. Az építményeink korszerűsítésére a város fejlesztésére félmilliárdot nyertünk. A zöld város projektben 185 milliót, ebből a főteret tesszük rendbe. Ebben benne van a moziépület felújítása is. A közbeszerzésen és a munkaterület-átadáson már túl vagyunk. Nincs kultúrházunk vagy közösségi házunk, nekünk ez hátrány. Idővel pedig kellene. Addig a mozi tölti be ezt a szerepet. Kerékpárutakat már a kilencvenes években elkezdtünk építeni. Most a Dózsa György úton készítjük el. Nagyszerű dolog lenne, ha a két megyében bővülne a kerékpárút-hálózat. Debrecen és Nyíregyháza felé ki lehetne teljesen építeni a bicikliutat.

A Hajdú Cégcsoport mellett van még hely más cégeknek Tégláson? Érez a város valamit Debrecen fejlődéséből?

A cégcsoport ipari parkként is működik, kétszáz hektár fölötti területtel rendelkezik, és vannak már bent más kisebb cégek. Ott újabb cégek telepedhetnek meg. Nem önkormányzati tulajdonban, a 4-es főút mellett, a benzinkút környékén 45–60 hektárnyi területet is össze lehetne nyitni ipari területnek. Érezzük Debrecen fejlődését mi is. Benne vagyunk az agglomerációs tanácsban. Szeretnénk, ha ránk, mint potenciális beszállítóra tekintenének, hiszen az autóipar ott van a Hajdú Cégcsoportnál. A komoly termelői kapacitás már megvan, de bármilyen egyéb, kisebb szolgáltatásra alkalmas. Bízom abban, hogy a beszállítói hálózat kiépítéséhez járulhatunk hozzá, és Debrecen nem a munkaerőt vonja majd el Téglásról.

Hogyan alakulnak a demográfiai mutatók?

Stabilan 6 és félezren élünk Tégláson. A születések száma alacsony. Régebben 70 is volt, aztán lement 55-re, tavaly 60 gyermek született. Kevés. A születések és a halálozások aránya nem olyan kedvező, de mivel Téglás egy élhető kisváros, sok a betelepülő, főleg a fiatalok és leginkább a környező helységekből jönnek. Pluszt nem tudunk adni az állami támogatásokon túl. Akik viszont elköltöznek, odafigyelünk rájuk. Elszármazottakkal tartjuk a kapcsolatot, évente találkozót szervezünk nekik. A beköltözők egy része helyben vállal munkát, de sokan eljárnak Nyíregyházára vagy Debrecenbe. Tégláson nagy a munkaerő stabilitása, ezért kicsit nehezebb munkát találni. Debrecen és Nyíregyháza természetesen több lehetőséget kínál. Nagyon jó a közlekedésünk mindkét megyeszékhely felé.

Téglás mezőgazdasági terület. Milyen perspektívája van ennek a gazdasági ágnak?

3 ezer 500 hektár a külterületünk. Az elmúlt években átalakult a mezőgazdaság. Korábban jellemző volt, hogy a konzervgyárak miatt a kézimunkaerő-igényesebb zöldség- és gyümölcstermesztés került előtérben. Hajdúhadház híres a káposztater­mesztéséről, és nálunk is termelnek káposztát. Most azt tapasztalom, hogy a kukorica, napraforgó, gabona, tehát inkább a gépi művelésre alkalmas szántóföldi növények dominálnak. Kevés az állattenyésztés sajnos. Van olyan vállalkozás, amelyik az állattartás mellett terményfelvásárlással, szárítással és betárolással foglalkozik. De igazi feldolgozás nincs. Az egyik mezőgazdasági vállalkozás éppen most igényelt nyitott eszköztárolóra engedélyt, tehát azért van fejlődés. Téglás határában sok az erdő van. Az erdő még nem heverte ki a 2010. júniusi nagy vihart. Közel 150 hektár pusztult el akkor, az újratelepítésnek még évtizedek kellenek, hogy benőjenek. A szőlőtermelés jelentős volt nálunk. Most a kertbarátköri tagok viszik ezt tovább. A borversenyeken élen végeznek. Tovább képezik magukat, előadókat hívnak, a bort, a szőlőt szakértelemmel kezelik. Ebben az idősebb korosztály jár élen.

Közmunka van-e még?

Természetesen van. Azt hiszem, hogy a közmunka elérte a kormány által remélt célt, hogy a munka világába tudjanak visszaállni az emberek. Régebben, amikor sok volt a munkanélküli, 250–300 főt is foglalkoztattunk közmunkában. Onnan csökkent le 90 fő körülire mostanra. Közülük úgy 30-nak adunk munkát intézményekben hosszú távú közfoglalkoztatásban, 60-nak a szociális szolgáltatásban. Ebbe a külterületi, belterületi utak karbantartása, az ezer főnek főző konyhánkba az alapanyagot előállító zöldségtermelés fér bele. És egyre kevesebb a térkőgyártás. Sokan találtak munkát a versenyszférában. Ha már nem lesz adott a közmunka állami támogatása, akkor megnézzük, hogy a zöldségtermelésből tudunk-e kis szociális szövetkezetet alakítani. Óvatosan gazdálkodó önkormányzat vagyunk. Nincs hitelünk, viszont a helyi adókból mindig van egy kis mozgásterünk.

Mennyi a helyi adó?

Évi 270 millió forint körüli. Ebből jut pénz pályázaton kívüli munkák elvégzésére az intézmények felújításában. Az elnyert pályázatok kivitelezési munkáinak elhúzódása miatt 30 százalék többletköltség merült fel. Nekünk ezt hozzá kell tenni, mert változatlan műszaki tartalommal jó minőségben akarjuk megvalósítani. Ebben az évben ez 60-70 millió forintot jelent. A Csokonai utcában szilárd burkolatú utat építünk, ott a csapadékvíz-elvezetésre nyert támogatást egészítjük ki önerővel, ahhoz veszünk fel 30 milliónyi hitelt, ami az éves egymilliárdos költségvetésünkhöz képest elenyésző összeg. Ehhez is teszünk a helyi adóból. Ebből fizetjük a mindig adódó kis munkákat is. Egyébként a helyi adóban átléptük a 18 ezer forintos egy főre jutó értékhatárt, így a költségvetésben már más elbírálásban vagyunk. De valamit valamiért.

Közrend, közbiztonság?

Nagyon jó a közrendünk, közbiztonságunk. Rendőrségi értekezleteken mindig el szoktam mondani, hogy hátrányos helyzetben vagyunk, merthogy nem tudtunk sikeresen pályázni térfigyelőkamera-rendszer kiépítésére. Ugyanis olyan a közbiztonsági mutatónk, hogy nem kaphatunk támogatást. Éppen ezért önerőből egy kis kamerarendszert kiépítettünk, s reméljük így a továbbfejlesztésre már könnyebben kaphatunk támogatást. Kiválóan működő polgárőrségünk van, a rendőrséggel nagyon jól együttműködik. Mezőőreink nincsenek, a polgárőrség a működési támogatásért elvégzi azt a feladatot is.

Kiterjedt testvérvárosi kapcsolatai vannak Téglásnak.

A németországi Affalterbachal, a csehországi Fulnekkel, a lengyelországi Ludwinnal és az ukrajnai Kistéglással van testvértelepülési megállapodásunk. Az elsőt Fulnekkel kötöttük, még az önkormányzatiság kezdetén. Van ott is egy háztartási gépgyár. A két gyár között a hetvenes évektől kezdve csereüdültetés volt, a kapcsolat nagyon jól működik. Affalterbachal 20 éve van kapcsolatunk. Velük sem csak önkormányzati szinten vagyunk, hanem a gyerekek is mennek ki nyelvtanulás céljából. Ugyanez van Ludwinnal. A lengyelek most voltak itt 20-22 diákkal, a következő évben mi megyünk hozzájuk. Van Kárpátalján egy Kistéglás nevű falu ukrán polgármesterrel, de döntően magyar lakossággal. Velük a névazonosság alapján írtuk alá a testvértelepülés-szerződést. Az oktatási intézményünk kapcsolata nagyszerű a szatmárnémeti művészeti iskolával. Mindez együtt színesíti a közéletet, a kultúránkat. A HuRo pályázatokban Fugyivásárhellyel működtünk együtt.

Kovács Zsolt