Százalékok, jegyek: nem is olyan rémisztő

A középszintű szóbeli érettségi vizsgán a segédeszközökről (szöveggyűjtemény, szótár, függvénytábla stb.) az intézmény gondoskodik. A felkészülési idő alatt a tanuló készíthet jegyzetet – ez ajánlatos is! –, de gondolatait a felelet során „szabad előadásban kell elmondania” – áll a rendeletben. A felelet legfeljebb 15 percig tarthat.

A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság tagjai közül mindig legalább háromnak: az elnöknek és a vizsgabizottság két tagjának kell jelen lennie. Természetesen rövid időre a vizsgázók is elhagyhatják a helyiséget, a felelet befejezése után, a következő vizsgatárgyból történő tételhúzás előtt.

Ha nem ment elsőre

Teljes tájékozatlanságnak hívják a mumust: ha a felelet értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, a vizsgázóval az elnök egy alkalommal póttételt húzat. Ez esetben az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni. Ekkor még nincs minden veszve – ha az írásbeli nem lett nagyon gyenge. Ám ha minden összejött: az alacsony írásbeli pontszám mellé a póttétel se nagyon megy, a feleződő pontszám miatt sajnos fennáll a bukás veszélye.

Titoktartás

A jegyekre pedig várni kell: a vizsgabizottság tagjait a törvény titoktartásra kötelezi, nem árulhatják el az eredményeket az eredményhirdető értekezlet előtt; ekkor ismerteti az elnök az érettségi vizsga eredményét. Jogorvoslat ezután kérhető, de érdeksérelem miatt, vagyis a pontozás, a vizsga eredménye ellen nem, csak jogszabálysértés esetén.

Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: 80–100 százalék elérése esetén jeles (5), 60–79 százalék elérése esetén jó (4), 40–59 százalék esetén közepes (3), 25–39 százalék elérése esetén elégséges (2), 0–24 százalék esetén elégtelen (1).

PtkI