Nálunk is gyötörnek a szúnyogok, de máshol jobban

– A szúnyoggyérítésnek nincsen előre meghatározott menete, a munka legfeljebb egy-másfél hétre tervezhető előre, mert annak függvénye, hogy az országban hol a legmagasabb a szúnyogok száma. Vagyis ott irtunk, ahol a legtöbb van – fogalmazott Mukics Dániel tű. őrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője. – Rovartannal foglalkozó szakértőink ismerik a szúnyogok tenyészőhelyeit és a kifejlett egyedek előfordulási helyeit, ezeken a pontokon rendszeresen mérik a csípésszámot és a vízben fejlődő szúnyoglárvák számát – mutatott rá a szóvivő.

Mint mondta, a katasztrófavédelem honlapján minden hétfőn megjelenik azoknak a helyszíneknek a listája, ahol az adott héten szúnyoggyérítés történik majd. Tavaly Hajdú-Bihar megyében 12 településen – köztük Debrecenben – végeztek szúnyoggyérítést, idén egyelőre két településen került erre sor: június 5-én és 7-én Egyeken és Tiszacsegén. A csapadékos május és az azt követő meleg felgyorsította a szúnyogok fejlődését, s mindenhol számíthatunk szúnyogártalomra; jelenleg extrém invázióval a Szigetközben kell szembenézni.

Egyenesen a vízbe

A katasztrófavédelem rovartani szakértői a kis vérszívók ellen háromféle technológiát alkalmaznak:

biológiai lárvagyérítést, és kémiai szúnyoggyérítést, légi, valamint földi kijuttatással.

A biológiai módszer lényege, hogy egy a természetben is előforduló talajlakó által termelt fehérjetartalmú készítményt juttatnak a szúnyogok tenyészőhelyeire, a vízbe. Ez a baktérium egy olyan méreganyagot termel, amely kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, minden más élőlényre teljesen ártalmatlan. – Ezzel a módszerrel csökkenthető a szúnyoglárvák utánpótlása, de a kifejlett szúnyogok elleni védekezéshez nem alkalmazható – hangsúlyozta Mukics Dániel, és hozzátette, a májusi esőzések után milliószámra keletkeznek pocsolyák olyan területeken, amelyek a szakemberek számára nem közelíthetőek meg. A szóvivő kiemelte, a szúnyogok élőhelyeinek jelentős része magántelkeken található: lehetetlen felkutatni és kezelni minden egyes pocsolyát, kerti vízzel teli hordót, vagy vödröt. A katasztrófavédelem azt tanácsolja tehát, hogy mi magunk szüntessünk meg minden olyan vízfelületet, amely bölcsőül szolgálhat a lárváknak: öntsük ki a vödrökből, hordókból, virágcserepekből, akár a régi autógumikból is a vizet, ha pedig ez nem lehetséges, fedjük le őket.

Nem veszélyes ránk

–A kémiai szúnyoggyérítés során szakembereink egy deltametrin hatóanyagú irtószert permeteznek földi vagy légi úton. Az irtószerből – amely minden háztartásban megtalálható, a szúnyogirtó szprékben – hektáronként mindössze fél litert juttatnak ki, és ez néhány óra alatt le is bomlik – hangsúlyozta a szóvivő.

A földi irtás az esti órákban történik, az anyagot a sokak által ismerős, hangos, lassú járműből juttatják ki ködszerűen, vagy repülőről szórják szét, kizárólag a települések belterületén.

Mukics Dániel azt is elmondta, a szer a szúnyogokon kívül legfeljebb a levéltetvekre, muslincákra veszélyes, nagyobb szervezetekre nem, de elővigyázatosságból tájékoztatják a méhészeket, hogy mikor és hol lehet permetezésre számítani. Kérdésünkre válaszolva a szóvivő elmondta, a földi kijuttatáskor a szer látható ködöt képez, ez ránk nézve veszélytelen, nyugodtan megleshetjük a kerítés mögül a titokzatos járművet működése közben, de a permetet közvetlenül ne lélegezzük be. Bár mint Mukics Dániel érdekességként elmondta, – bizonyítandó az ártalmatlanságát – ő maga már többször is körbejárta a permetező járgányt, s nem szenvedett egészségkárosodást.

PtkI