Fesztivál: minőségi és közösségi program

Debrecen - Először tartja kongresszusát a Magyar Fesztivál Szövetség Debrecenben; szerdán és csütörtökön a több mint 200 tagot tömörítő szervezet képviselői a Kölcsey Központban tanácskoznak. Márta István, a szövetség elnöke a Naplónak elmondta: 250-300 lehet évente azon minőségi programok száma az országban, melyek kiérdemlik a fesztivál címet, ezeknek önálló arculata van, és közösségszervező erővel bírnak.

Hogy mi a fesztivál, azt a szövetségünk sokféle minőségi követelmény alapján határozza meg, de egyszerűbben azt mondhatjuk, hogy a hétköznapokból kiemelkedő, kicsit ünnepi események, melyeknek saját arculatuk, tartalmuk van, és egyébként rendelkeznek honlappal is.”

Négy kategóriába soroljuk őket: művészeti, közösségi, népművészeti és gasztro-kulturális – magyarázta érdeklődésünkre Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke, a szervezet szerdai közgyűlése előtt. – Az elmúlt években megnőtt a tagszervezeteink száma, most 218 van, összesen 280 rendezvényt képviselnek. Az elmúlt három évben húsznál több, határon túli magyar fesztivál is jelentkezett, Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről.

Elmondta: nem hivatalosan 3-4 ezer fesztivál (vagy magát fesztiválnak nevező esemény) van Magyarországon, ebből igazán minőségi 250-300 rendezvény, melyek nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. Népszerűségüket többek között sokszínűségükben látja.

– A sok gondolat egy helyen azt jelenti, a fesztivál egyfajta társadalmi esemény is. Van célzottan gyerekeknek vagy idősebbeknek szóló, és persze számtalan ifjúsági, elsősorban rockfesztivál; ez mind közösségteremtő program. Fontos, hogy abban a világban, ahol egyre többen merülnek el a virtuális létben, tudunk a valóságban átélhető élményeket kínálni – hangsúlyozta Márta István.

Látogatószámban nyilván a fiatalabbak vannak legtöbben, sokan közülük már a fesztiválokhoz igazítják az egész nyári programjukat. Minden régióban van néhány olyan fesztivál, mely kiszolgálja az aktuális trendeket és maga is teremti azokat.

A fesztiválok versenyeznek egymással, ugyanakkor, az ilyen találkozókon megosztjuk a tapasztalatokat, ötleteket, újításokat”

– mondta az elnök. Kifejtette: gazdaságossági szempontból nem lehet egy kalap alá venni a fesztiválokat; vannak kimondottan profitorientáltak (általában a rockfesztiválok), és ingyenesek is. Utóbbira példa, ha egy város úgy dönt, hogy neki az imidzs miatt, kulturális vagy más okból fontos, hogy ne szedjen belépőt. De tudni kell, hogy egész Európában számos, magas színvonalú művészeti és közösségi fesztivál nem tud önfenntartó lenni, ezeket szponzorok, önkormányzatok támogatják. Nálunk is létezik hasonló célra állami forrás, többek közt a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül, vagy külön 750 millió forintos keret van a vidéki fesztiválok támogatására.

Pósán László országgyűlési képviselő, a Parlament Kulturális Bizottságának elnöke a közgyűlés résztvevőit köszöntve a fesztiválok turizmushoz kapcsoltságát és gazdasági hatását hangsúlyozta. Komolay Szabolcs alpolgármester arról beszélt, a debreceni rendezvények nemcsak a hagyományt őrzik, de mindig megjelenik bennük az innováció, a korhoz való alkalmazkodás is. A fesztiválok mára kiemelt szerepet kapnak a város kulturális portfóliójában, és a meglévők mellett újakat is terveznek létrehozni.

SzT