Buszmegállóért, padokért és faszobrokért is fizettek már a tiszagyulaházi virágokkal

Tiszagyulaháza - „Aki úgy megy be a munkahelyre, hogy elteljen a nyolc óra, annak nincs ilyen szép virága.”

Rézsó Jánosné és Kissné Slezsák Henrietta szavai ezek. Ők ketten – és rajtuk kívül még néhányan – évek óta a falu közmunkaprogramjában működő virágkertészetben dolgoznak. Tény: modern körülmények között, holland alapanyagból olyan minőségű és akkora mennyiségű virágot állítanak elő, hogy annak nemcsak a megyében, hanem még távoli vidékeken is híre megy. Ebben az évben 28 település köztereit díszítik majd a tiszagyulaházi virágok.

Fóliáról fóliára

– Ha már belefogunk egy tevékenységbe, az mindenképpen az legyen, amit más nem csinál, illetve olyan, amiből profitál Tiszagyulaháza, amit fel tudunk használni a falu fejlesztése érdekében – mondja hivatalában Mikó Zoltán polgármester, majd rögtön egy fóliaház-túrára invitál. – Itt, a falu központjában az önkormányzat megvásárolt egy régi parasztházat, azt lebontottuk, és a telken elkészítettük az első fóliasátrat négymilió forintból. 2010-et írtunk akkor. Roppant büszkék voltunk, hogy ezer tő virágot felneveltünk, kaspókba raktuk és eladtuk. A hasznot természetesen visszaforgattuk a virágkertészetbe. Évekkel később a mellette lévő telket is megvettük, azon újabb fóliaházat építettünk, majd még egyet, amelyeket idővel összenyitottunk, hogy még nagyobb legyen hely, több és több virágot tudjunk termelni. A negyedik fóliaházunk nemrégiben készült el, igaz erre kaptunk támogatást, de ebben a fóliában aztán minden van: magától nyíló és záruló tető tető szélérzékelővel, fűtött és öntözőberendezéssel ellátott asztalok. Ezeket egyébként az ugyancsak közmunkával működtetett asztalosüzemünk készíti. Ők tartják karban a fóliaházakat, és ha a berendezésben meghibásodás van, akkor is őket hívjuk segítségül.

– Néhány éve Hollandiából kapjuk a palántákat, azokat neveljük fel szakszerű körülmények között. Az idén már 28 településsel van kapcsolatunk, ennek jórésze barter megállapodás. A bevétel döntő részét fejlesztésbe forgatjuk vissza, a barter által pedig szépül és gazdagszik Tiszagyulaháza. Padokat, asztalokat, buszmegállókat, faszobrokat, kerékpártárolókat kaptunk, amiért virággal fizettünk. Ebben az évben már 100 ezer tő virágot termelünk, mindnek megvan a piaca. Terjeszkedni, bővíteni a kertészetet tovább nem lehet, mert nem tudunk újabb ingatlant vásárolni.

13. hét után már nem

– Amit kérnek, amire a megrendelés szól, azt előállítjuk – magyarázza Dudás Olga főkertész. – Összeírjuk, hogy melyik település mit és mennyit kér, és ennek megfelelően rendeljük meg a palántákat, illetve állítjuk elő mi magunk. Mindig a nagyobb mennyiséget kérők a meghatározók, utána következnek a kisebbek, majd a sor végén Tiszagyulaháza van. A 6. héttől a 11. hétig tart a rendelési időszak, ez csúszhat még egy-két hetet, de a 13. hét után már nem fogadunk el rendelést. Nyár elejére kiürülnek a fóliaházak, akkor kitakarítjuk azokat. A kertészet dolgozói pedig a tiszagyulaházi közterületek karbantartásával, a virágok gondozásával vannak elfoglalva. Augusztus végén pedig ismét kezdünk a fóliában, mégpedig az őszi árvácskák termesztésével.

Százezret néhányan

Az összenyitott kettes és hármas fóliaház közepén szorgoskodik Rézsó Jánosné és Kissné Slezsák Henrietta. Az előbbi két, míg Henrietta négy éve virágkertész. A fólia melletti asztalsort könnyedén igazítják oldalra, így nyitva utat, hogy közelebbről beszélgessünk munkájukról.

– Elkészítjük a palántaneveléshez szükséges földet, majd azt a 8-10 centiméter átmérőjű műanyag cserepekbe töltjük. Az idén százezret töltöttünk meg hatan-nyolcan. Amikor megérkezik a palánta Hollandiából, a legfeljebb egy centiméteres növényeket elültetjük a poharakba. Sorba tesszük a tálcákra, a fiúk tápoldattal permetezik, amikor szükséges, mi pedig figyeljük a fejlődésüket, átpakoljuk egyik fóliából a másikra, és beavatkozunk, ha kell. Például kihúzzuk a gyomot, megforgatjuk a tálcát, a műanyagpoharakat. Idővel persze meg kell válnunk a virágoktól, hiszen eladásra neveljük azokat. De olyan jó látni már kiültetve, ahogy díszítik a falvak, városok köztereit, hogy milyen szépek. És tudjuk, azokat mi neveltük. Itt, Tiszagyulaházán is csodálják az átutazók a parkot. Volt már rá példa, hogy menyasszony és vőlegény ott fényképeszkedett – beszél a két asszony lelkesedéssel munkájáról, majd mosolyogva hozzáteszik: – Persze, hogy szeretjük csinálni, hiszen ezt másként nem is lehetne. Aki úgy megy be a munkahelyre, hogy elteljen a nyolc óra, annak nincs ilyen szép virága.

- Kovács Zsolt -