Helyi közélet

2017.12.01. 07:52

Kutyagumi-gondok Debrecenben

Debrecen - Az ebtartók közül sokan nem törődnek azzal, hogy feltakarítsák a kedvenceik ürülékét a közterületekről. Ezáltal nemcsak a várost szennyezik, hanem a lakóhelyük higiénés körülményeit is rontják. Többen a járdákon és a parkokban végeztetik a kedvenceik dolgát, melynek „termékeit” szívfájdalom nélkül ott is hagyják.

Debrecen - Az ebtartók közül sokan nem törődnek azzal, hogy feltakarítsák a kedvenceik ürülékét a közterületekről. Ezáltal nemcsak a várost szennyezik, hanem a lakóhelyük higiénés körülményeit is rontják. Többen a járdákon és a parkokban végeztetik a kedvenceik dolgát, melynek „termékeit” szívfájdalom nélkül ott is hagyják.

Sok családnak van házi kedvence, a gondoskodás azonban nem mindig terjed ki a kutyapiszok feltakarítására. Emiatt sajnos nap mint nap maradnak ürülékek a parkokban, sőt a homokozókban és a járdákon is. Ezek a kupacok pedig nemcsak csúnyák és egészségtelenek, hanem rájuk lépni se felemelő élmény. Ezek miatt is fordultunk kérdéseinkkel a Debreceni Közterület-felügyelethez.

Törvény írja elő

A vonatkozó, 2012-es törvény szerint aki a felügyelete alatt lévő állat által okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik, szabálysértést követ el – hangsúlyozta a hivatal hatósági osztályának vezetője. Tőzsér Gyula arra a jogszabályra is emlékeztetett, amely kimondja: az állatok védelméről és kíméletéről szóló, 1998-as törvény alapján a kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.

Bem téren, Petőfi téren

Mindezek ellenére Debrecenben sokszor lapulnak ilyen „taposóaknák”, például a Petőfi tér és a Bem tér park­jaiban. Az utóbbi helyen egyesek még az Országzászló füves dombját is arra használják, hogy a jószáguk rajta végezze az anyagcseréjét.

– Vannak-e esetleg kivételek, engedmények a fent idézett előírások alól? – kérdeztük a szakembertől. Tőzsér Gyula válaszából kiderült: vannak. A 2017. május 5-től hatályos módosítás ugyanis kivételt enged a fogyatékos személyek vonatkozásában. Ezáltal a vakvezető és a mozgáskorlátozottakat segítő kutya gazdája nem vonható felelősségre, ha nem takarítja el az állati ürüléket.

A jogszabály kitér továbbá arra, hogy amennyiben a közterület-felügyelők „köztisztasági szabálysértést” észlelnek, és a helyszíni bírság kiszabásának feltételei fennállnak, akkor helyszíni bírságot szabnak ki, vagy feljelentést tesznek az illetékes általános szabálysértési hatóságnál. A helyszíni bírság összege ötezer forinttól ötvenezer forintig, hat hónapon belüli újabb szabálysértés elkövetése esetén pedig hetvenezer forintig terjedhet.

Ha tehát a közterület-felügyelők azt tapasztalják, hogy a kutya ürülékének eltávolításáról az ebet sétáltató személy nem gondoskodik, akkor intézkedést kezdeményeznek – húzta alá az osztályvezető.

Tőzsér Gyula egyébként szintén úgy véli: a kulturált és higiénikus kutyasétáltatáshoz hozzátartozik, hogy a kutya ürülékét az ebet sétáltató személy összegyűjtse, és azt a közterületi hulladékgyűjtőbe helyezze. Nem mellékes tudnivaló egyébként az sem, hogy a kutya ürüléke nem minősül veszélyes hulladéknak.

HBN–VA


[related-post post_id="3696526"]

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában