Fellobbant az első gyertya a hajdúdorogi koszorún

Hajdúdorog - A böjt valódi célja a szenvedélyektől való tartózkodás, a lelki megtisztulás.

Azt, hogy a település lakóinak mennyire fontos a görögkatolikus egyház, mi sem bizonyítja szemléletesebben, mint az, hogy a város a görögkatolikus egyház szokásához igazodva kezdi meg évek óta az adventet. A vasárnap este a főtéren megtartott ünnepségen lobbant fel az oda felépített hatalmas adventi koszorún az első, a leghosszabb szál gyertya. Ezt követően karácsonyig minden vasárnap este egy-egy – szám szerint még öt – gyertyát gyújtanak meg köszöntőkkel, műsorokkal és vendéglátással.

Hűség Istenhez

Hajdúdorog először 2007-ben állított adventi koszorút, ám akkor még csak négy szál gyertyával, majd a következő évben – igazodva a görögkatolikus egyház szokásához – már hat gyertya volt a karácsony közeledtét mutató köztéri díszen. Az is hagyomány, hogy mindegyik gyertyát egy-egy köztiszteletben álló személy gyújtja meg. Az idei elsőt Dalanics Zoltán esperes, parókus, aki Izaias próféta jövendölését alapul véve, a hajdúdorogi székesegyházban is megtalálható egyik képet, azok szereplőit, a köztük lévő viszonyt példaként hívva fogalmazta meg ünnepváró gondolatait:

Megismerjük-e a hétköznapokban az Istent, hűségesek vagyunk-e a hétköznapokban az Istenhez? Szerdán kezdődik a 40 napos böjt, a készülődés a karácsonyra. 40 napot adott az Isten, hogy megtisztuljunk lelkiekben is. A böjtünk legyen mély, mert amilyen a készületünk, amilyen a böjtünk, olyan lesz a karácsonyunk is. Visszatalálva első hűségünkhöz, szeretettel és alázattal fogadjuk Isten egyszülött fiát."

Kezdődik a várakozás

De vajon miért van hat szál gyertya a görögkatolikusok adventi koszorúján? Segítségül Bródi-Szilágyi Ilonához, a Hajdúdorogi Főegyházmegye sajtóreferenséhez fordultunk.

– November 15-én kezdődik a karácsonyt megelőző böjt. Éppen ezért mi, görögkatolikusok hat gyertyát gyújtunk meg az adventi koszorún, hiszen nálunk már ekkor elkezdődik a várakozás ideje. Áldásos időszak, mely előre aranyozza ezt a gyönyörű ünnepünket. Minél komolyabban vesszük a böjtöt, annál szebb lesz az ünnepünk. Rajtunk múlik tehát, hogy az Isten fia földre érkezésekor a mi életünkben is megszületik-e Krisztus.

Ezt a böjtöt többféle elnevezéssel is illetik: a „fülöpi böjt” utal arra, hogy Szent Fülöp apostol ünnepe (november 14-e) után kezdődik; másutt „negyven napnak” is nevezik, persze jól megkülönböztetve a nagyböjti időtől. Mint bármely böjtben, itt is csak külső tényező az ételektől való megtartóztatás, nagyobb jelentősége a belső tényezőnek, a szenvedélyektől való tartózkodásnak van. A jelenlegi görögkatolikus böjti fegyelem szerint – melyet 7 éves kortól a 60. életévig kell az egészséges embernek megtartania – a szerdai és pénteki napokra húsételektől való tartózkodás van előírva.

HBN–KZS