2017.10.31. 12:52

Urnává „szűkültek” a koporsók

Debrecen - A modern életmód jelentősen rányomja a bélyegét a temetkezési szokásainkra is.

Ahány vallás, felekezet, etnikum, annyiféle szokás, hiedelem tartozik a temetkezéshez.

A legtöbbször egy tradíciókra alapuló szertartás során gyászolnak, de az minden eseménysorban közös, hogy a lehetőségek szerint tisztességgel elbúcsúznak az elhunyttól.

Hazánkban egykor ez a koporsós temetkezést jelentette, ami azonban napjainkban – részben az anyagiak, részben a megváltozott életmód miatt – háttérbe szorult, és átadta helyét a hamvasztásos eljárásnak.

Egyre többen vannak azok, akik urnában hazaviszik megboldogult szeretteik maradványait, vagy éppen a földbe, vízbe, levegőbe szórják a hamvakat.

A tapasztalatok azt mutatják, különösen a fővárosban és nagyobb településeken kezdenek megváltozni az elhunytakkal kapcsolatos megemlékezési szokások, a hozzátartozók egyre kevésbé követik a tradíciókat. Egyre ritkábban temetnek koporsóba, az elmúlt időszak egyértelműen a hamvasztások előtérbe kerüléséről szól: ezek teszik ki a szertartások hatvan százalékát országosan, míg a nagyvárosokban – köztük Debrecenben – ennél is magasabb az arány. A statisztikából tisztán látszik, már a hagyománykövetőbb vidéken is az elhunytak több mint felét elhamvasztják, melynek elsősorban a magas sírhely- és temetkezési árak az okai.

Itt még többségben a koporsó

A régiónk ilyen szempontból kissé kilóg a sorból, mert a tapasztalatok azt mutatják, ha búcsúztatásról van szó, itt még mindig ápolják a hagyományokat.

A hamvasztásos temetések részaránya az előző öt év vonatkozásában átlagosan 30 százalék volt”

– tájékoztatott Kari Irén, a Platinum Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat vezetője. Ez az országos átlaghoz képest kevés, de megyénkben is növekszik.

„Miután az embereknek a halálhoz, a halotthoz való viszonya megváltozott, a nyitott koporsóban való ravatalozás ott szokás, ahol a vallás mélyebben gyökerezik. Ez térségünkben jellemzően a katolikusok, görög katolikusok lakta vidékeken jellemző leginkább” – mondta Kari Irén.

Egységességre törekszenek

A megyével ellentétben Debrecenben jelentősen változtak a hozzátartozók igényei, 2008 óta folyamatosan emelkedik a hamvasztások száma. Tíz éve még csupán a temetések harmincöt százaléka volt hamvasztásos, mára pedig majdnem hetven. A gazdasági válság után főként anyagi okok vezérelték a hozzátartozók döntését, mára sokan inkább ideológiai elvek mentén döntenek a hamvasztásos temetés mellett, viszont oly módon, hogy az a minőségét és kialakítását tekintve magasabb hozzáadott értéket képviseljen.

– A hozzátartozók egyre jobban keresik azokat a parcellaelrendezéseket, azokat a sírhelytípusokat, amelyek átláthatók, egységes elvek alapján kialakítottak – hívja fel a figyelmet Domokos Csilla, a Debreceni Köztemetőt fenntartó A.K.S.D. Kft. szóvivője.

Fotó: Derencsényi István

– Ilyen például a szalagsírbolt parcella, az urnasírbolt parcella, melyek egységes, előre kiépített sírkő alappal, járdával rendelkeznek és parkosítva vannak. Az ügyfél látja, melyik sírhely hol lesz, megnézheti a parkosítást, már csak azt kell eldöntenie, hogy milyen síremlék kerüljön a nyughelyre. Az egységesség elve az, hogy egyenlő feltételekkel alakítják ki a sírhelyeket. Amellett, hogy az egységes sírkő alap és járdaszerkezet nagyon szép látványt nyújt, sokkal egyszerűbb a tisztántartása, hosszútávon előre biztosítható a tervszerű sírhelykiosztás, amely már Pohl Ferenc tájépítész idejében is alapvető fontosságú téma volt a ’30-as években – árulta el a Domokos Csilla.

Idő hiányában inkább lefedetik

Megfigyelhető a síremlék típusokban jelentkező változás is, ugyanis egyre kevesebb műkő kerül a sírokra, helyette a gránit dominál. A műkő síremlékek 10 éven belül felújításra szorulhatnak, mely mára nagyon költségessé vált, ugyanis a szakember tevékenysége igen drága, míg a gránit megmunkálása jórészt gépekkel történik. Ráadásul ez utóbbi anyagból készült sírkő mutatósabb, tartósabb és jobb ár-érték arányú.

– Újszerű temetkezési mód az urnaoszlop, mely 2-4 urnafülkét foglal magába. Ilyet számos család keres, ugyanis előre megváltható. A zöld temetkezésre – azaz lebomló urna földbe helyezésére, és fölé fa ültetésére –, a hamvak repülőgépről, illetve hajóról való szórására is nagyobb az igény manapság, mert egyrészt nagyon különleges módja a végső búcsúnak, másrészt pedig a későbbiekben nem jár fenntartási, gondozási kötelezettséggel.

A hatvan éven felüliek sokkal aktívabban járnak a temetőbe, mint a 30-40-es korosztály. Részben emiatt is változtak meg a szokások: sokan kérnek fedett sírt, sőt, az időhiány miatti gondozatlan látványt elkerülendő a nyitott sírokat is lefedetik – adott tájékoztatást a szóvivő.

Mintha épp csak aludna az elhunyt

Domokos Csilla szólt egy külföldön már elérhető, ám hazánkban még újdonságnak számító eljárásáról: „Néhány hónapon belül elindítunk egy olyan szolgáltatást, amelynek Magyarországon egyelőre egy éves múltja sincs, szemben például Olaszországgal, Spanyolországgal, vagy akár az Egyesült Államokkal, ahol több évtizedes a hagyománya.

A tanatoesztétika és tanatopraxia célja, hogy a hozzátartozók a temetésen olyan állapotban láthatják elhunytjukat, mintha csak aludna. A test a fertőtlenítési és helyreállítási eljárása során feszültségmentes, relaxált, hidratált állapotba kerül, így sokkal szebb képet őrizhetnek meg a gyászolók. A tanatoesztétikai művelet nyomán eltüntethető egy szívroham okozta elszíneződés, vagy egy nyílt sérülés.”

A tanatopraxia annyival több ennél, hogy egy klasszikus balzsamozás is történik. Ez indokolt lehet egy sírboltba, vagy kriptába temetés esetén, ahol előírás szerint légmentesen zárható fémkoporsóban nyugszik az elhunyt.

HBN-MSz