Kovács Árpád: az államháztartás segíti a gazdasági növekedést

Debrecen - A Költségvetési Tanács elnöke szerint az államháztartás a gazdasági növekedés fenntartásának egyik meghatározó tényezője.

Kovács Árpád a Debreceni Egyetem (DE) gazdaságtudományi karán csütörtökön a Költségvetés és gazdasági növekedés címmel tartott előadásában kiemelte, hogy a magyar gazdaságban bekövetkezett stabilitási és növekedési fordulat után versenyképességi fordulatra van szükség.

"A költségvetési szféra ma már nem elvesz, hanem hozzájárul az ország versenyképességéhez" - mondta a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnöke.

Kovács Árpád részletesen elemezte a gazdaságra ható hazai és nemzetközi kockázatokat. Ezek közül kiemelte a demográfiai helyzetet, amelyben óriási változások történtek. A korábbi 1,2-es szaporulati ráta 1,4-re nőtt, de jó esély van arra, hogy tovább javul az ország reprodukciós képessége, amihez nagyban hozzájárul a kormány családtámogatási rendszere - mondta.

A világgazdaság további kockázati tényezői között említette az alacsony növekedést, az alacsony kamatokat, a magas adósságot, a törékeny bankrendszert.

Kovács Árpád arról is beszélt, hogy a bizonytalanságok közepette 8 trillió dollár keresi a helyét a szabad világban, s a befektetésekben a térségszemlélet bontakozik ki.

A befektetők egyre inkább nem tesznek különbséget a különböző országok között. Tudomásul kell venni, hogy például a V4-ek csoport (Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország), Ausztriával és Romániával együtt egy gazdasági övezetnek számít, amely "az európai uniós növekedés kétszeresét tudja hozni" - magyarázta.

Az előrejelzések szerint az a térség továbbra is tudja tartani a 3,5-4 százalékos GDP-növekedést, és az elkövetkező években "az Európai Unió (EU) fejlődése fölött tud produkálni" - tette hozzá a professzor.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint Magyarország lényegileg az eurozóna szintjén teljesít, "a kormány részéről teljesen indokolt, hogy a költségvetés besegít a gazdaságba".

Úgy vélte, az államadósságnak a GDP 60 százalékában meghatározott maastrichti kritériuma Magyarországon az elkövetkező 10 éves periódusban teljesülhet, "egyre kisebb az adósságszolgálati teher, egyre jobb pozícióba kerülünk".

Beszélt arról is, hogy Magyarországon javult a gazdaság megítélése, de a társadalmi folyamatok egyes részterületein romlás következett be, ezeken be kell avatkozni a javulás érdekében. E területek közé sorolta az innovációt, az egészségügyet és az oktatást.

- MTI -