A bábosházi újító hagyatéka

Debrecen - Humorból, költészetből összegyúrt, huszadik századi francia avantgárd bábszínházat teremtett.

Éva vörös loknis feje előbújt a barna zsákból, s minthogy olyan kezek érintették, amelyekben biztonságban „érezhette” magát, körbe járatta tekintetét a termen, mely otthona lesz a következő négy hónapban. Dobozokból egyre másra kerültek elő régi ismerősök: a kétarcú ördög, a francia katonák, előmasírozott Napóleon, s amikor Tóth Gábor Sándor is megjelent, a fejéhez kapott Éva:

Ez csak Blattner Géza örökségének tárlata lehet.”

A mesebeli jelenet csütörtökön délután zajlott a Modemben, főszereplője az a billentyűs báb, amely szerepelt az 1937-es Párizsi Világkiállításon. Ott Madách Imre Az ember tragédiája című művének francia nyelvű, felnőtteknek szóló bemutatójával a színházi szekcióban aranyérmet nyert Blattner társulata. Most Asbóth Anikó, a Vojtina Bábszínház igazgatója mozdította bólintásra Éva fejét, ölelésre karjait.

Picassóval ebédelhetett

Legalább annyi képzelőerő szükségeltetik a kezdősorok megéléséhez, mint ahhoz, hogy felfogjuk a kor hangulatát, a közeget, amelyet Blattner Géza mindennapi valóságának tekinthetett. A debreceni születésű, pályáját festőként kezdő művész 1925-ben Párizsba költözött, s itt nyitotta meg az Arc-en-Ciel (Szivárvány) Színházat, amely rendkívül változatos, sokszínű társulatával, alkotó közösségével korát megelőző, kísérletező bábszínházzá vált.

Baráti köréhez olyan neves alkotók tartoztak, mint André Kertész vagy az orosz Marie Vassilieff festő, akinek étkezdéjébe járt az egész párizsi művészvilág Picassótól Soutine-ig. A 20. századi európai avantgárd bábszínház, valamint a hazai modern bábművészet megteremtője számos tehetséggel dolgozott – képzőművészekkel, írókkal, költőkkel, szobrászokkal, színészekkel –; előadásait gyakorta összművészeti alkotásoknak tekintették, új formanyelveket keresett és különleges bábokat tervezett. Utóbbiban segítségére volt munkatársa-barátja, A. Tóth Sándor bábkészítő művész. Tőle csaknem ötven munkát láthat a debreceni közönség. Többet bemutatott csütörtökön fia, az említett Tóth Gábor Sándor.

„Összművészeti” összefogás

Ahogyan azt Kónya Ábel a Modem vezetőkurátora kiemelte a bábok érkezésekor, a debreceni tárlat több művészeti intézmény együttműködésének – a Vojtina Bábszínház, a Csokonai Színház, a Déri Múzeum, a Modem, a Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet – eredményeként jött létre. Elhangzott, hogy november 17-én nyílt kiállításépítési napot tartanak a Modemben, 10 és 18 óra között bárki figyelemmel követheti a tárlatnyitány előtti utolsó simításokat.

Asbóth Anikó elmondta: a bábosház társulata a november 18-án 16 órai nyitányt követően lép először a kiállítótérben felállítandó „szivárvány színpadra”. Az ember tragédiájának Falanszter színét adják elő, megjelenítve, hogy Blattner hogyan képzelte el a mi jelenünkké váló jövőt, illetve azt, ahogyan a Vojtina művészei gondolkodnak a jövőnkről. A bábszínház heti rendszerességgel játszik gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt a tárlat ideje alatt a Modemben.

A kiállítással kapcsolatos előadásokról bővebb információkat talál a Vojtina Bábszínház honlapján.

HBN–HABE