Találkozások

„Emlékszel? Utolsó beszélgetésünket egy száguldó mentőautó szirénája szakította félbe…” – idézi fel a fájó múltat Szécsi Pál a híres olasz sláger magyar változatában. Kenyeres Ilona írása.

Payer András arról énekel, hogy „Sajnos, mi ketten későn találkoztunk, te már máshoz tartozol”, míg a legendás Vámosi-Záray házaspár azt tudatja a világgal, hogy nekik találkozniuk kellett. Ezek csupán kiragadott példák annak illusztrálására, hogy a táncdalok jelentős részben az életünk fontos eseményeként megélt találkozásokról szólnak, melyeknek sajnos nem minden esetben lesz folytatásuk. Ideig-óráig talán még együtt menetelnek tovább a véletlen által egymás mellé sodródott párok, ám nem mindegyikük kapcsolata végződik happy enddel. Természetesen sírig tartó szerelmekről is hallottunk már, éppúgy, mint hasonlóan hosszú időt megélt barátságokról – talán ez utóbbiakból van több. És ugye, mint tudjuk, az élet nem teljesen ugyanúgy zajlik, ahogy a tánc- és operett dalok sugallják, hanem jóval racionálisabban. De térjünk át egyéb találkozásokra, pontosabban találkozókra. A napokban meghívottként részt vettem egy nagyon kedves, hosszú évek alatt összeszokott, egykor kollegiális, mára már „csupán” baráti társaság összejövetelén: konkrétan egy nyugdíjas találkozón. Bár évente eszmét cserélnek egy ebéddel összekötött beszélgetésen, mégis úgy örülnek, valahányszor találkoznak, mintha most látnák egymást először a nyugdíjazásuk óta. Megható volt, ahogy két mozgássérült hölgy kísérői segítségével leült az asztalhoz, ahol ugyanolyan vidáman idézték fel a múltat mint a többiek, s igazából csak akkor derült ki, hogy bizony nehézkesebben mozognak, mint társaik, amikor a közös fényképezkedéshez pár métert meg kellett tenniük. A mai kor embere már inkább virtuálisan „találkozik”. Ki sem kell mozdulnia a lakásból, a számítógép segítségével mindenkivel tud beszélgetni, igaz, a kollégák még általában csak egy légtérben dolgoznak, de azért sokszor ők is cseten értekeznek még a mellettük ülőkkel is. És míg régen a párkeresés egyik módja az apróhirdetés volt, addig manapság elég egy kattintás – jobbra, vagy balra – az okostelefonon, és már létre is jött az ismerkedés, amit találkozás követ. Vagy nem…

- Kenyeres Ilona -